Csak úgy mindenről...

A hétfői nap totál el lett baszva, köszönhetően annak, hogy szinte a semmiért utaztam 180 kilométert és basztam el vagy 12-13 órát az életemből. A tegnapi nap is úgy eltelt, hogy nem sok látszata van annak, amit csináltam. Esőcsatorna ganajozás, csirkeólganajozás - de előtte kellett készítenem egy rostát, hogy csak a csirkegané kerüljön ki a kertbe, a mindeféle más meg a sittre...

De ma sütök. Méghozzá olyat, amit több mint húsz éve nem ettem. Kiindulásként készítek krumplislángos tésztát. A tészta egy részét elnyújtom, szórok rá összemetélt füstölt kolbászt és apróra metélt savanyú uborkát. Ezután feltekerem majd, és egy bagettra hasonlító tárgyat formázok belőle. Némi kelesztés és mehet a sütőbe. Persze miután félkelt állapotban érzéssel (Érzéssel gyerek, mintha lovat basznál! - szokta mondani a volt oktatóm) bevagdostam a tetejét. Megsül, eszik, örül. Legalábbis ez a terv.

Az elkészítési idő az igencsak hosszú lesz. Bár lehetne vizes tésztából is készíteni, akkor csak egyháromnegyed óra az elkészítése. De most krumplisan akarom... Ha az elbaszás tündére nem jár erre, akkor egy finom, laktató és viszonylag olcsó kaja lesz a végeredmény. Ha marad tészta (fog), akkor abból márpedig lángos fog készülni...

Először is boldogsággal teli karácsonyi ünnepet kívánok minden idetévedőnek!

Szóval ismét sütöttem bejglit. Nem sok mindent rontottam el, csak amit lehetett. A töltelék lágy lett, a tészta lágy lett, így borítékolható volt a végeredmény: lapos lesz és ki is lesz repedve. Súlyosbítva azt, ami amúgy is az, még el is pofáztam az időt, így egy kissé túlkelt a tészta... A mákos bejglinek idén nincs avas szaga. Csak valami olyan mellékíze, aminek nem kellene hogy legyen a máktól. A diós az viszont finom. Sajnos, mind a kettő bejgli elég nehézkesen szedhető ki szeletenként, mert egy kissé sok benne a töltelék és szétesik. Amúgy más baja nincs, de erre sem úgy fogok emlékezni, mint életem fő művére... Szóval lapos, repedt, szétesik, nem is márványos a felülete. Azé' el fog fogyni - eddig minden jel arra utal.

Igen szomorú ez a visszafele fejlődés mindenhol. Ami például a szakmámban is tetten érhető, még a jelen napig is folyamatosan romló tendenciát követve. Azért nagyvonalakban összefoglalom azt, ami az én nézőpontomból látni véltem. Persze, hogy pékségről van szó. Meg az elmúlt 30-35 évről.

Idén hatodszor. Szidták a papokat, mint az istennyilát, de sebaj. A bajok ott kezdődtek, hogy rákéredzkedtek a vallásomra... Kapásválasz.

-Én kérem szépen, hithű ateista vagyok.
-Ezt sem hallottam még... Ezt hogy érted?
-Hiszek Istenben, hiszek Jézus tanaiban, de nem hiszek a papokban és a felekezetekben sem.
[másik kérdező] - De te római katolikus vagy, vagy református?
-Meg sem kereszteltek. Ön szerint?
-De legalább Jézusban hiszel?
-Csak a tanaiban...
-De akkor te hiszel benne!
-Hát kurvára nem, mert nem voltam ott, nem láttam semmit, nem tudom, hogy élt-e egyáltalán, tett-e csodákat...

Húúú, öröm volt elrontani mindenkinek a napját. Annyi bizonytalanságban hagyott embert öröm volt nézni. Pedig csak őszinte voltam...

Valóban rühellem az ájtatos embereket, akik bort isznak és vizet prédikálnak. Valóban rühellem azt a képmutatást, amit embertársaikkal szemben művelnek. Valóban hiszek Isten létezésében és Jézus tanaiban. Az más, hogy a bibliában nem igazán hiszek. De a lényeg az megvan.

Jövök haza a boltból, s látom, hogy a törpecsirkék kint kapirgálnak az út szélén. De ez nem volt elég, megláttam a tulajdonos csajt is az úttesten beszélgetni. Gyorsan ráförmedtem:

-Szia! Tiétek ez a sok csirke idekint?
-Iiiigen, sajnos a miénk... Állandóan kiszöknek... Miért kérdezed?
-Nincs kedvetek elcserélni egy kakast? Tudod nálunk már ráférne egy vérfrissítés az állományra... 

Szombaton mehetek kakasért...

[UPDÉT!] Viszakozott a házigazda. Mégsem kell kakasért menni...

Hát bizony, már nem mai darab a fagyasztóládánk. Betöltötte a harmincat is szerintem. Így egy kissé tönkrement a szigetelése, napról napra több helyen megy befele a cúg, ez így nem egészséges. Rendeltem 'univerzális', mágneses tömítőszalagot. Nem sok baj van vele, csak három milliméterrel vékonyabb a kelleténél. Persze minderre akkor döbbentem rá, amikor kicsavaroztam az ezeregymilló csavart, kiszedtem a régi tömítést, felraktam az újat, visszacsavaroztam és lehajtottam a tetejét. Nos, gondoltam sok cifrát, kicsavaroztam a csavarokat, visszaraktam a régit, és rendeltem egy új, kifejezetten ehhez a fagyasztóhoz gyártott szettet. Remélem, hogy ez utóbbi már jó lesz, bár a boltban már a leírásnál riogatnak a minőségével kapcsolatban... De ha nem jó, akkor visszaveszik!

Voltam bent a nagyobbik faluban, ééés vettem döglött halakat! Ma lefilézem őket, beirdalom, az egyik megy a fagyasztóba, a másik meg sok-sok vöröshagymával és sóval megy be éjszakára a hűtőbe. Holnap halleves készül. Be kell pótolni a lemaradást, így legalább három nap azt fogom enni, mert tavaly karácsony óta nem ettem rendes hallevet, hanem csak kockából és fagyasztott szmötyiből készültet - bevallom, nem ízlenek annyira.

Jó lesz ez a fűszertemető is. Sok vöröshagyma, só, édespaprika, erőspaprika. Ja, hal meg víz. Ennyike. Nem baj, ha kissé csípősebb, mint kellene, hiszen a jó halászlé olyan, mint a rossz anyós halála. Bár kívül megkönnyezi az ember, de belül azért olyan jólesően bizserget...

A volt kolléganők kérdezték anno, hogy miért filézem le, abból hogyan lesz patkó? Hát sehogyan sem lesz belőle patkó, de így nem kell válogatni az apró szálkákat, meg nem akad az ember torkán a falat. Régen ez utóbbi miatt nem szerettem a halhúst. Most már így jöhet. De nem megy kárba semmi sem, mert a többi hús az megy az alaplébe, mindenféle passzírozás meg feketemágia nélkül. Már most csorog a nyálam. Remélem nem fogom elbaszni...

Kérdem az asszisztenst, hogy milyen volt a bukta, amit vittem. Asszisztens:
-Nagyon finom volt!
Doktornő:
-Tényleg finom volt, maga akár elmehetne péknek is!
Én: -Elmegy a picsába doktornő, a pékséggel együtt...

Olyan jót nevettek a kijelentésemen, pedig hót komolyan gondoltam.

Idén már voltam harmadszor is kocsmában...

Hát igen, elindult. Kiszúrtam egy kombinált hűtőt, elég jó árban volt. No, 10 másodperccel az indulás után beléptem a webshopba és láss csodát: nincs készleten. Érdekes módon, az akció kezdete előtt hajnali fél ötkor még volt készleten...

Így könnyű akciózni. Ha nincs, akkor elegendünk az árából xyz forintot. Nálam van akcióban sok nagy lófasz, készleten is van, aki ezt az akciót kiagyalta, annak sok szeretettel küldök egy marékkal.

[UPDÉT!] Éjjel hoztak hűtőt, mert már ismét van raktáron! Alien május elseje! Kedves EMAG és ExtremeDigital! Idézet:

Melléklet a 2008. évi XLVII. törvényhez

Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok

...

5. Áru meghatározott áron való vásárlására felhívás annak elhallgatásával, hogy a vállalkozásnak alapos oka van azt feltételezni, hogy az adott vagy azt helyettesítő árut a kínált áron nem fogja tudni – az árura, a vonatkozó kereskedelmi kommunikáció hatókörére és az ajánlati árra figyelemmel – megfelelő időtartamig és mennyiségben szolgáltatni vagy más vállalkozástól beszerezni (csalogató reklám).

A jó hurkának vannak bizonyos ismérvei. Megfelelő arányban van benne rizs, hús, só, majoranna, vöröshagyma. Hát, amit anyám hozott, az pont nem ilyen. Nem mondom azt, hogy sótlan, csak ép nincs benne elég só. Nem mondom azt, hogy kevés benne a hagyma, mert pont hogy sok van belőle. Nem mondhatom azt, hogy a hurka az nem ilyen, pedig ez nem olyan. De van. Hát kéremszépen ezért tart a civilizáció oda ahova tart. Hasonlít rá? Akkor az az. És előbb vagy utóbb ilyen lesz az AZ.