Tegnap húzom fel a maszkot a bolt előtt és hallom ám közben a fiatalasszonyokat beszélgetni.
-Na, ma mi lesz az ebéd nálatok?
-Csilis babra gondoltam...
-És azt hogyan szoktad készíteni?
-Hát a négy pörköltalap-kockát összekeverem a kettő konzervnyi babbal, hozzáadom a paradicsomot, fűszerezem és már kész is...
A maradék hajam szokott ilyen hallattán égnek állni, de legalább kaptam egy tippet az ebédre. Olcsó, finom, gyorsan van.
A Magyar nyelv nehéz. Igencsak nehéz. Legalább arra vehetnénk a fáradságot, hogy olvashatóan írjunk, mert ez megkönnyíti a szavak és mondatok értelmezését.
Első dolog, az a nagybetűk megfelelő használata. Amennyiben bizonytalanok vagyunk valamiben, akkor bátran hanyagoljuk el a használatukat. ez áttekinthetővé és könnyen olvashatóvá teszi az általunk leírtakat.
a "j" és a "ly" betűket konzekvensen cseréllyük fel, mert ez is segíti a nyelvünk ápolását.
mivel az ekezeteket csak problemaknak talaltak ki, igy ezeket is batran hanyagollyuk amikor a hejesirasra torekszunk. ebbol semmi baly nem lesz malyd.
mivel eloszoban sem hasznalunk sem szokozt sem pedig iraslyeleket ezeket is mellozhetlyük a konyebb olvashatosagot elo, segítlyuk az zalis ha a szava kbaveletlenszer uen hejezzuk, el ezen lyeleket , tovab bi elonyt lyelent az haoj.an szókat hasznalun, kamik valolyaban nem is letezneka szok helyes ragzasaraisnagy figyulimot kel,l.ford,itani.
lehe toseg, szer intkeverjuk ossze az alanyt az allitmannyal illetve batran lyk ki a mond amit lht azt rov lhtoseg szwernt neha irjun kegy nezm a zoba valo kar akter t, vagy hallyunk kiparat
ijen egyszer uez keremszepen mert igyle szkonye, nert heto v vilags awzmi tmondani akarna ha ez tanacskat megfogad.akkor mind enki-szeret olvacsni mink, napá!
Akadt némi finom bolti petrezselyem és sárgarépa. A répa az ehető, a zöldség az inkább egy marék gyufára emlékeztető állagú. No, meg leendett pucolva, össze is lett metélve. A zöldség az nem lett annyira összemetélve, az csak az íze miatt fog a levesekbe kerülni, azután megy a sasoknak - hátha megeszik. Szóval elővettem az új szerzeményt. Az első egy perc után kiült a rémület az arcomra, nehogymá' szégyenbe' maradjak... Három gomb van azon a nyamvadt fóliázón és a végén mégiscsak el kell olvasni a használati utasítást? Na, szerencsére rájöttem a csínokra és bínokra, így megúsztam az olvasást. Mukodik, tetszik, jónak tűnik. A tekercs fólia ára sem vészes. Remélem, behozza az árát...
Idén megitta az első kávémat. Jó erősen, ahogyan szoktam. Azóta is remeg a kezem, mint a nyárfalevél. Lehet, hogy elszoktam tőle?
No, egy kis magyarázat, így elöljáróban. Nálunk a füstölt portéka a fagyasztóba kerül. A kolbász az azért, hogy ne legyen túl szikkadt, az egyéb disznóságok pedig azért, hogy ne avasodjanak meg az újig.
Nos, most vettem ki kolbászt és elég egzotikus íze volt. Átvette a 'mélyhűtőszagot'. Szerintem a füstölt csülök is hasonszőrűen járt. Ott egye meg a rosseb. Mérgemben rendeltem egy vákuumfóliázót.
Semmi komoly, csak a torka véres. A doki elküldött vérvételre, annyi kereszt van a laborleleten, hogy össze lehet téveszteni a temető térképével. :)
Menet közben elmentem a röntgenre is, ott figyeltem az ágyon, mint a hülyegyerek a kvantumfizika előadáson. Így rakja a lábát, emígy rakja (NE ÚGY!). Ritkán érzem magam hülyének, de most ez össze jött. De kezdem megutálni az orvosokat. Nem elég, hogy magyar-latin keverékkel irkálnak, de ezt még halmozzák hejesirasi hubákkal is. Fejtsem meg, hogy mi is lehet a baj... Semmi komoly, csak amiről már tavaly március óta panaszkodtam, annak végre utána lett nézve. Jó eséllyel az esésemkor az ugrócsonton és a környékén eltört ez+ az (és szarul forrt össze), a porc szarni ment, de helyette legalább itt-ott elcsontosodott - velkám to reumatológia. Az egy év mozgásbeli kihagyás sem múlt el nyom nélkül, van csontritkulásom és izomleépülésem is. De hogy a faszomba tudnék izmot növeszteni a lábamra, ha egyszerűen képtelen vagyok rendesen terhelni?
TB biztosításból hátralévő idő optimális esetben 120 nap, de sajnos járni alig bírok, nemhogy munkahelyen dolgozni... Evvan.
Úgy időben vettem észre azt, hogy némelyik liszten fel van tüntetve a minősége is. Amely úgy néz ki, hogy lejárati dátum és utána a minőség. Többnyire a lisztes zacsek tetejére van nyomtatva. Tehát a minőség - amiről az egyszeri fogyasztó azt sem tudja, hogy eszik-e vagy isszák a jelöléseket. Ez utóbbiért nem felelős senki sem, mert az sem vizsgafeladat egy péknél, hogy a 5.6 vagy 8.8 csavar kell majd valahova...
Kezdeném a leghitványabbakkal.
C1 és C2 : Állatok takarmányozására alkalmas. Továbbá lehetséges még belőle nokedlit és palacsintát is készíteni. Száraztészta (csipetke, metélt, ect.) készítésére is alkalmatlan lehet.
B2: Az ebédhez lehet belőle tésztát készíteni. A kelt tésztáknál felejtsük el bátran a használatát.
B1: Talán már kelt tésztát is lehet belőle készíteni. Használható minőség.
A2: Jó minőségű liszt, ha nincs semmi elírás, akkor szép kelttésztánk lesz belőle - ha el nem baszunk valamit.
A1: Szerintem ilyet nem fogunk találni a boltokban, mert ez már javítóliszt minőségű. Azaz egy B2-es liszttel elkeverve szebb végeredményt fogunk kapni. Sokkal szebbet.
De hogy egyik mondatomat a másikkal üssem, vettem lisztet. A1 minőségűt...
A lábam még mindig szar. Az üzemorvos alkalmatlannak bizonyult. Izé... Szerinte alkalmatlan vagyok, mindenféle munkakörre. De azért igazán beszerezhetne egy új indiánköyvet. Mert szerintem abból szopta azt, hogy nem emelhetek tíz kilónál nehezebbet. Szólhatott volna előbb is, mert akkor nem pakolászom a kukoricászsákot, meg ilyesmiket. Hát való igaz, hogy a járás még mindig nehezemre esik. Szóval itt elválnak az útjaink, tegnap voltam a legutolsó nap munka(v)iszonyban. Most azt kellene mondanom, hogy őszinte sajnálatomra. Sajnos ez így is van.
A fizetés és az órabér nem volt kimagasló, de a pótlékok megnyomták egy kicsit a pénzt. Illetve kafetéria is kissé magasabb volt, mint annak előtte. Bár a pékségben a vezetőség annak idején bőkezűen megemelte az étkezési hozzájárulást 4000 forintról nullára... Itt volt 13. és 14. havi juttatás is. Nem kevés, aki olyan pozícióban volt, az vehetett 4-5 üveggel - mondjuk Cristal-t, de még a culágerek is szép pénzt kaptak . Aki túlórázott, az választhatott: valamikor le fogja csúsztatni, vagy csak a készpénzt kéri. A munkába nem mindig kellett megszakadni - persze volt néha-néha pár nap szopóka is, de az belefért. Hat hetes bontásban volt kettő hosszú hétvége, kettő rövid, meg kettő nagyon rövid. A szabadnapokról meg csak annyit, hogy nem ment a munka az ivás rovására...
Fizetésnap úgy éreztem, hogy van értelme oda bejárni és tenni a dolgomat. Nem csak a mélabús hányinger töltött el olyankor, s már-már tervezni kellett arra, hogy hó végén mi a faszomból is lesz, meg mi. Persze nem kiemelkedő fizetés volt, de az előzőekhez képest kánaán. A fizetés átutalása sem úgy történt, hogy a munkaszerződésben részletezett dátumnap utolsó percében (lsd.: tizedike), hanem többnyire napokkal előbb.
Ennyi volt, elmúlt. Talán csak átmenetileg.
De most mi is legyen? Rengeteg jó ötletem van, csak mind szar.
No, nemsokára mehetek világot látni. Irány Kecskemét, még egy üzemorvosi vizsgálat. Hiányzik is, mint sántának a púp. De mindegy is. Ki kell ballagnom a faluvégre, onnan be az egyel nagyobb faluba. Átszállás, majd elmegyek vidékre, ott várok fél órát, s már megy is a busz a városba. Remélem ismét nem áll meg a megállónál a busz, s ismét gyalogolhatok át a szántáson és a síneken...
De nem értem, hogy miért tömegközlekedés a neve ennek a 'szakmának'? De azt már megértettem, hogy miért kell támogatni ezt az ágazatot... Legutóbb is, ahányan utaztunk a buszokon, szerintem a sofőrök órabérét nem fizettük be viteldíj gyanánt, s akkor még az üzemanyagról nem is beszéltünk.
Vannak alapszabályok mindenhol, így már én is kezdem kialakítani a magaméit. Már ami a főzést és a sütést illeti.
1. Lehetőség szerint az összes családtag kerüljön el minket a jótanácsaival, kérdéseivel és az ötleteivel együtt. Ez a legfontosabb dolog, így nem árt nyomatékosítani mindenki számára érthető módon. Pl.: Erzsi néni, én sem szólok bele abba, hogy mennyi döglött macskát rak a savanyú káposztájába, ön se tegyen így!
2. Ha először készítünk valamit, akkor ne legyünk restek leírni a hozzávalókat, lehetőleg sorrendben. Haladóként már nem kell leírni, elég odakészíteni mindent egy bagjába, s amiből már nem kell több, az azonnal vissza kell rakni a helyére. Mindig ellenőrizzük át a valódi, vagy a képzeletbeli listánkat, akár többször is.
3. Öregember nem gyorsvonat, a főzés és a sütés meg pláne nem az. Nem szabad kapkodni, mert abból jó dolog ritkán szokott kisülni a végére. Kétszer mérj, s egyszer rakd bele. A sót azt meg pláne, mert utólag belerakni mindig könnyebb, mint kivenni belőle.
4. Amit valamiféle bevált módszer szerint készítettél eddig, azon ne változtass, ha nem muszáj.
Hát részemről ennyi a jótanácsok tömege, de ha még valakinek van valami hasznost tanácsa, ne tartsa magába,
Utolsó kommentek