Csak úgy mindenről...

loop() {
-Bezártad a kaput?
-Ja.
A csibék beültek?
-Igen.
-Megvan mind?
-Ahha.
delay(6000);
}

S mintha ez nem lenne elég, ott az a kibaszott nyálkás szörnyekkel (aka.: meztelencsiga) és gazzal borított terület, amit valami kertnek neveztem el ezelőtt sok évvel. Istenem, de nem akarok magamnak ilyen öregkort... Ja, még hogy adjak egy kis boostert a dolgoknak, tök jó az, hogy a szomszéd (papíron) nem is létező kutyája kibassza a veteményt (hagyma fele kibaszva, a lencse harmada kifetrengve, most a csemegekukorica maradéka a soros, a borsóról nem is beszélve, a fejteni való bab legázolva), és az a geci nyest elhordja az aprónépet...

Á, mégiscsak van értelme az életnek. A munka.

... mondá Pötty a srácnak:

-Neki van a legszarabb dolga a pékségben. Most képzeld el, hogy ott dolgozol vagy hatvan fokban, és kinyitod azt az ajtót, amiből kidől és pofán basz a háromszáz fokos meleg, gőzős levegő...

Igen, rólam volt szó. Még egy nyomós érv a felmondás mellett. De aki kitalálta a melegüzemi pótlék eltörlését, illetve a pihenőidők kiosztását, azt annyira szívesen odabasznám a kemencék közé egy pár hónapra ilyen kánikulában, hogy az csak na. Tizenkét órákban. Majd lecsúsztatja...

Szégyenszemre kell vennem salátát? A múlt hét szerdán nézem, elég szépek. Szombaton nézem: sehol. He? Nézegetem a helyét, mindössze ilyen nyálkás nyomok láthatóak a saláta helyén. A jó kurva édesanyád, azt a meztelencsigásat. Gondolta Stirlitz.

Ez volt két sok hónapja, csak ez a bejegyzés nem lett élesítve.

Hát igen, azt is megértem a vén fejemmel, hogy egy polgármester (anno még csak jelölt) betartja a választási ígéreteit. Ad 1. A szemétdíjat ő állja - az egész községnek, a polgármesteri tiszteletdíjából. Ad 2. a kisebb utcákat is járhatóvá teszik. A többi ígéretet meg majd meglátjuk - remélem tényleg.

Nos, ma az útépítő brigádban megláttam a Szőröst. Oda is mentem megérdeklődni, hogy... Nem tudjuk, nincs nálunk, nem láttuk, nem mi voltunk, ne is kérdezd... ...a munkahelyi szabályzat megengedi-e némi sör elfogyasztását? Hol is van az a sör?

Kicsi ez a világ.

Az a kovászos uborka. Megmos, levág, megvág, meleg víz, kapor, kenyér, kenyér le, savanyú, eszünk.

Anyám merő jóindulatból segített. Hát... Inkább ne segített volna. Baszta levágni a keserű részét az ubinak. Most itt állok két és fél kiló keserű kovászos uborkával. Friss, ropogós, elég hideg, elég sós, elég savanyú is. Csak a 90 százaléka keserű. Tök jó.

De már a faszom is tele van ezzel a helyzettel. Istenem, de nem akarok én is így megöregedni...

Ez itt a reklám helye. Már elég régóta vadászom kolbászra. Tudod: kolbász. Legutóbb kocsmában vettem - finom volt, csak effott. And now...

Boltban vettem. Csípős. Kolbász ízű kolbász. Bár egy kicsivel több fokhagymát elviselt volna, illetve csak füstölt jellegű, de mindenkinek bátran ajánlom mindenkinek a 'Finonimo' kolbászt. Ízre jó. Nem keserű, nem csak só íze van. Ma ebből keletkezett a rakott krumpli.

Hát ja. Mint a hülye járások minisztériuma. Anyám története, az elmúlt pár hétből.

Én orvoshoz el, betegszállítót meg. Anyám szemészetre be, aztán vissza. Érdeklődés hiányában a rendelés szünetel. Pedig arra a napra kapott időpontot - a betegszállítók örültek is neki. Egy-két hétre rá vissza a szemészetre. Térde menet közben szarni, én be - a járókerettel, sebészeti rendelésre át, fogadás és tolókocsi kipuncsol, Szöme? Fáj és ég. Viszket? Nem, hanem fáj és ég. És szokott viszketni? Minden rendben, jó a liszt. Át a sebészetre. Semmi gond, mehet haza, reumatológia. Másnap háziorvoshoz be, gyógyszerek ki, érdekli-e? Hát nem is tudom - három napig forogtak a kerekek anyám fejében, mire úgy döntöttem, hogy igen, érdekli. Fizikoterápiáról vala szó. Jól van. Háziorvoshoz el, megbeszél, hétfőre elintézik a dolgot. Mára kapott időpontot, reggel nyolcra. Fél kilenckor már itthon volt...  A rendelés szabadság miatt... Szünetel... Anyám boldog volt. Én is rettent mód megörültem a dolgoknak. Holnap a Pista is örülni fog, mert éppen szabadságos lenne, de ma ő volt én. De azért muszáj lesz megemlíteni neki, hogy minimum öt ember napja el lett baszva.

De legalább megfőztem a marhapörit, felszedtem a fokhagymát - fel is aggattam. Meg ilyenek, de ez hosszú törpénet.

Mivel a mutter térde isten akaratából megint szarni ment... Ma voltam döghúst venni, aka.: marhahúst. Döglött halat nem találtam, de mindegy is. Félig éhen halva, vettem két hambit. Azt is beosztottam arra a nyolc-kilencszáz méterre. Nem tesz jót az, ha az ember rohanva kap be egy-két falatot. Langsam, langsam spacire...Nem tudom, hogy mitől gyanús az, hogy a rendőrkocsi mellett elsuhanva végignézek két igazoltatást, s mellesleg elrohant mellettem egy néni is - járókerettel.

- Álljon csak meg! Miért megy ilyen lassan?
Hátranézek, sehol senki. De amúgy is utolért volna a szerv, ha nem állok meg.
- Nem kerget senki sem...
Személyi, blabla.
- Amúgy meg... Ez a gép... Ez... Ööö... Mióta...Ööö... Zöld? - Mutattam a rendőrautóra.
- Jézusom...
Úgy sejtem, ha manapság egy tüzérségi tarackot, vagy egy sztálinorgonát cuccolnák magammal,akkor sem buzerál majd ez a team sem.

Amúgy meg alig bírok menni, mert a kapálástól és a gyomlálástól úgy fájnak a toszóizmaim és a térdeim, hogy az csak na. Ráadásul ennyi sok rohangáló ember között ez a csigatempó viccnek sem rossz. Kicsit keserű, kicsit rossz, de poén és a mienk. Mindenki kipróbálhatja, persze csak saját felelősségre. Semmi sem lesz késésben. csak az idegek őrlődnek egy kicsit... Szerintem humoros. Kicsit keserű, de humor...

Vettem szappant. Folyékonyat. ÖKOSOAP. Bőrkímélő, illat- és színezékmentes. De vajon miféle képen lehet vele kezet mosni? Mert a hátuljára fel van írva a használati útmutatóban, hogy "kerülni kell a bőrre, szembe jutást." Bötű szerint. Esetleg kesztyű? Vagy ha egyáltalán nem is használja az ember, akkor az még jobb - mennyi pénzt megspórol az ember vele...