Mármint az az egy szál kolbász, ami vagy három méteresre sikerült. De sebaj, a patkány már elkezdte megrágni. Jó nagy patkány. :D Az ízéből és színéből ítélve, még kettő nap füstölés és be lehet hozni a maradékot. Feltéve ha el nem csipegetem menet közben azt a maradékot...
Bár egy kissé nyögvenyelősen készült el a remekmű, de hát nem szoktam én ahhoz, hogy járókerettel rohangáljak mindenfelé... Tíz kiló hús a kolbásznak, egy malacfej a disznósajtnak: kettő nap a feldolgozása. Amikor egy délután elég szokott lenni rá. :/ De nem baj, eszünk mi még abból. A kolbász az pont jó lett, a disznósajtról csak az ügyvédem jelenlétében beszélhetek - mert még nincs felvágva. De minden egyre gusztábbnak tűnik, ahogy színt és ízt kap a füstpor felett. Mikor lesz már holnapután? Alig várom már azt a pillanatot, hogy meglehessen lékelni a disznósajtot...
Utolsó kommentek