Szóval már régen írtam ide valamit is. Miről is másról írhatnék most, mint a munkahelyről?
Ki lett adva feladatként, hogy üzemeljek be egy gépet. Amelynek mindössze csak a funkcióját kellett kitalálni, hogy egyszerűbb legyen a dolog. A sokat tapasztalt és világlátott lakatos kollégák elég sok mindenre asszociáltak a látványától, kezdve a drótfonatkészítőtől, a lemezegyengetőn át a tésztanyújtógépig.
Pár napomba azért beletelt, mire használható információt szereztem a gépről, mely irományok szerint ez egy kettő hengeres csőhengerítőgép. Kellett is agyalnom rajta, hogy kettő hengerrel ez miféleképen is hengerít egyáltalán? De beugrott a megoldás. Persze némi videós segítség is akadt, s ez valóban nagy segítség volt számomra.
Namármost a gép az kegyetlen állapotban volt. Még most is abban van, de már alakul a kezeim által.
Visszarajzoltam az elektromos részét. A felső végállásban minden IS reteszelve van, tehát se le, se föl, se előre nem megy semmi sem. A trafó a kettő fázis közé volt kötve, a 230 voltos kimenetre. Amikor is ott van a 400 voltos bemenet, amit használni kellett volna. Fele mágneskapcsoló és időzítő hiányzik. Legalábbis a jelenleg meglévőkkel az üzemszerű működést nem lehet tudom megvalósítani. Mintegy 5-6 méternyi kábelt sikerül szó szerint elégetnem akkor, amikor a hengerítő motor be lett kapcsolva. Meg az egész üzemben elment az áram. Mint utóbb kiderült, a 3,7 kilowattos motor fázisonként 93-95 ampert evett meg (az cirka negyven kilowattnyi áramfelvétel) - de legalább forgott! Szóval a motor az darázstelep, lesz majd új. Az eredeti mágneskapcsolós vezérlés az kuka, kap egy mikrovezérlőt és jó napot. A faszom sem akar heteket elbaszni feleslegesen, pluszban tizenezreket elpocsékolni mindenféle időrelére...
A hidraulikatömlők is érdekesen vannak összekötözgélve. Az alányomó ág még rendben is lenne (feltéve ha terv szerint működne), de visszafele nincs semmi sem. Felskicceltem a jelenlegi állapotokat, de az körülbelül annyira használható, mint kígyónak a lábszárvédő. Újratervezés, mindenhol is.
A jelenlegi állapotot megmutattam a hidraulikához IS értő mérnökünknek, s aszonta, hogy jóvanazúgy. Csak ép nem a tervek szerint működik semmi sem, de akkor is jóleszazúgy. Csináltam egy rajzot az általam javasolt bekötésről, abba meg úgy belekavarodott, mint majom a házicérnába. A váltószelepek és hidraulikus végállások között nem volt képes értelmezni a kapcsolatot - melyet ugye egy kissé bonyolít a kettő darab, elektromosan vezérelhető váltószelep megléte...
Szóval zajlanak a hétköznapok, megy az idő, meg néha hasznát is látom a jelenlétemnek a cégnél. S eljött az ideje annak, amikor is az egyik kedvenc időtöltésem lett a megélhetésem: kendácsolásból és kísérletezésből lesz pénz a mindennapokra IS.
Utolsó kommentek