Hát igen, itt van az ideje és érik. Az egyik jóembernek kellett volna valamennyi. Minek kell? Hát befőttnek és dzsemnek. Jó. Vittem neki egy szatyorra valót (4-5 kilónyi, nem mértem), csak úgy. Lelkére kötve, hogy ez a fajta csak befőttnek és kompótnak jó, dzsemet meg se próbáljanak belőle készíteni, mert szar lesz a végeredmény. Pedig jófajta barack, bár aprószemű, de magvaváló és nem kell hámozgatni, csak megrottyintani és elrakni. Sajnos túlzottan is érvényesül az a kifejezett őszibarack íz, a cukortartalma meg nem valami sok. Ez ilyen, ez a fajta erre jó - de erre nagyon.
Cseng a telefon. Nem kell több barack, mert az asszony megfőzte lekvárnak és az keserű (mivel ez a fajta valóban megkeseredik akkor, bár nem tudom, hogy miért)... Lekvárnak... Mikor elugattam, hogy annak pont alkalmatlan... Egy kissé szétbasz a mérgesség. Már előre félek a többi barack árusításától, mert az meg pont hogy lekvárnak jó, elrakni meg nem. De hát nagy az isten állatkertje, ráadásul a marhák letaposták a kerítést.
Utolsó kommentek