Ártani nem használ,sőt még előnyös is a vetésforgó használata a kiskertekben is. Viszont már egyre nehezebb összeszedni az emlékek közül, hogy mikor, mit és hova is vetettem. Mert ugye hagymát nem illik legalább négy évig ugyanabba a talajba vetni, a burgonyánál is hasonló a fennforgás esete, a többi növénynek is megvan a maguk 'kihordási ideje'. Én meg nem egyfajta növényt szoktam vetni a kiskertbe - tavalyelőtt csak a babból vetettem kilenc vagy tízfélét.
Csak hát az a fránya memória. Asszem, ha lesz időm ingert keresni rá, akkor írok már egy kibaszott programot, mert én elég nehézkesen kezelem az a1, a2, a3, b2, b3, c4 és társainak a memorizálását, valahogy vizuálizálva sokkal jobban megmaradnak a dolgok. Azaz ha nekem elmondja valaki, hogy van kétszázhatvanhárom miskulancia, akkor az az egyik fülemen bemegy, a másikon meg ki és mégsem viselkedik úgy, mint egy csákány. De ha ránézek egy cédulára, akkor még órák, esetleg napok múlva is képes vagyok emlékezni a felsorolt számokra. A tervezést is így szoktam megoldani, fejben összerakva a dolgok zömét már neki is állhatok az érdemi munkának - mint például egy füstölő összevarrása, szegecselése és tsai...
Az általam megismert kerttervező programok pont arra nem valóak, amire szeretném használni őket. Pláne nem abban a formában, ahogy az öntözőrendszert össze sikerült kendácsolni. Szóval kellene valamit okoznom, bár már olyan régen írtam valami programfélét, hogy már azt sem tudnám megmondani, hogy a win API mennyit változott az XP óta. De lehet, hogy összebaszom jávában, vagy valami 'univerzális' programnyelvben, majd abban, ahol könnyebbnek tűnik a probléma végtelenségig való bonyolítása. A fassetuggya kéremszépen. Mindig ezeken az apróságokon merengek és aztán marad a végére a papír és a ceruza...
Utolsó kommentek