Ahol már van. Tartja a népi bölcsesség.
Hát ennyi. Akik az új, kurva szabad és kurva demmokáré rendszerbe születtek, azok érzik azt, hogy valami nincs rendben. Akik még a Kádár-rendszer alatt gyűjtötték a tapasztalatokat, azok meg tudják azt, hogy valami nincs rendben. De azt, hogy mi is nincs rendben? Ja, az a pénz.
Mióta ebben a fene nagy demokráciában élünk, mióta egyik kormányt a másikkal cseréljük, mióta az ember seggét és száját immáron huszonéve egyre jobb segédeszközökkel tágítják... S egyre szélesebb a választék az eszközökből... Szóval még mindig nem mondották meg országunk vezetői azt, hogy miképpen is keletkezett ez a kurva nagy államadósság? Arra sincs publikus válasz, hogy hova is tűnt az a szolidnak egyáltalán nem mondható állami vagyon, mi az átkosból öröklődött, s miképpen került mindenféle alkirály és befektető kezébe? Arra sincs válasz, hogy miért is előnyös Magyarország számára a Zúnijós tagság? Szinte semmire sincs válasz, csak a megnyugtató (széles mosoly, nyugodt és kimért hang) válasz: ezt tiértetek tesszük ám, de milyen jó lesz!
Jelenleg az ország két és fél fele szakadt. Van egy igencsak szűk réteg, aki nettó haszonélvezője a jelenlegi helyzetnek. Van egy egyre szűkülő réteg, aki azért küzd(ene), hogy a jelenlegi életszínvonalát megtartsa, esetleg a purdékat még el tudja küldeni valami főiskolára, az autót és a házát ne veszítse el... Aztán van egy egyre szélesedő réteg, aki a napi megélhetésért küzd. Szó szerint.
Összegezve az elmúlt huszonpár évet? Hmm. Miképpen is lehetne tömör-gyönyör formában...
Szopatják a népet, ígérnek fűt és fát, miközben lassan már nem azért kell pislogni, mert kiszárad az ember szeme, hanem azért, hogy még fél óra múlva is a helyén legyen. A munkanélküliség megsokszorozódott, a szabadságjogok és az emberi jogok lassacskán már csak a bűnözőknek és a politikusoknak jutnak. Az ország adóssága visszafizethetetlen. A termelőeszközök, az energiaszolgáltatás, a vízellátás, az élelmiszeripar... Mind-mind külföldi kézben van, vagy netán meg kell emelni a béka picsáját ahhoz, hogy aláférjen az a hatalmas nagy színvonal. Szarni is csak pöcsétes (háromezer forintos illetékbélyeg ellenében) igazolás tulajdonában lehet elmenni, de ebben még nincs benne a slozépapír használati-illeték.
Kedves politikusaink, képviselőink, vezetőink meg élnek, mint Marci Hevesen. Ha azt állítom, hogy az olajügyekben név szerint érintett politikusok irányítják az ország gazdaságát, akkor nem állítok valótlanságot - kár, hogy ez még vagy hatvan évre titkosítva vagyon, nemzetbiztonsági okokból kifolyólag... Ha netán feltételes módban a szervezett bűnözéssel illetve az ügynöki múlttal mosnám össze a jelenlegi politikai elitet, akkor sem állítanák valami földtől elrugaszkodott dolgot.
Jelen pillanatban ott tartunk, hogy tudjukkik, tudjukhol, tudjukmikor. De a törvény és a társadalom az MVP alapján nem védené meg az irhánkat akkor, ha kitálalnánk. Sőt. Kapásból a fasz rosszabbik
végére kerülne az ember.
A rendszerváltás óta eltelt évek alatt kitermelődött egy olyan társadalmi réteg, aki bármire hajlandó, mindössze azért, hogy a munkahelye megmaradjon, arra, hogy egy kissé emelkedjen az életszínvonala. Ez a réteg hallgat akkor, amikor a főnökség kiügyeskedi a termeléshez nélkülözhetetlen eszközöket egy vállalattól. Ez a réteg nem meri felemelni a hangját azért, mert a harminc minimálbéres dolgozóra jut huszonöt ilyen-olyan igazgató. Ez a réteg nem mer felszólalni a munkáltató törvénytelenségei ellen. Mert nincs másik munkahely. Ráadásul többnyire nem képes bebizonyítani azt, hogy éppen az adott munkáltató adót csal, esetleg szarik a munkavédelemre, esetleg feketén (vagy még úgy sem) fizeti a munkabér egy részét, esetleg a higiéniai eszközök meglétét nem biztosítja, esetleg...
Ez a szemlélet, ez a félelem a munkahely megszűnésétől... Valahol tetten lehet érni ezt a meglátást a politikában is. MVP. A korkedvezményes nyugdíjak megszűnése, a másik ember nyomora, a szabadságjogok erőteljes csorbítása, a bürokrácia felesleges, átláthatatlan, lassú, rugalmatlan és az embert kiszolgáltatottá tevő rendszere, az oktatás leépítése és fizetőssé tétele, az emberek kiszolgáltatottsága a pénzrendszerrel szemben... Ez mind-mind a Más Valaki Problémája. Nem ránk tartozik, minket nem érint. Csak amikor értünk kellene kiállni valakinek, akkor az meg már a mi egyedi szociális problémánk lesz. Nemdebár.
Ideje lenne annak, hogy egy kis összefogást gyakoroljon az emberek zöme. De sajnos ez MVP. Mindig a másé.
Utolsó kommentek