Bárcsak lenne valaki, aki a mostani szétszedettségemben, kínlódásom közepette legalább egy ilyen ételt összedobna nekem naponta.

Ennek az ételnek is nem az egyszerűsége számít, hanem a technikája.
Leírhatod a receptet, grammra pontosan a hozzávalókat. Csakhogy aki nem dolgozott a magyar konyha technikájával, az soha nem fogja ezt ehetővé formálni.
Az a fél mondat: "felönt vízzel", ez mennyi ügyességet és technikát feltételez, lehet még aki csinálja se érti, de érzi mert a kezében van.
Ahogy a csodás szaft elkészül....

@kocsmagomba: Az benne a szép, hogy nem igazán kell recept hozzá. Ja, én nem egy napra valót készítettem ám. :P Nincs kedvem hozzá. :(

Csak nem hagyom szó nékül, hogy az igazán finom paprikás krumpli felénk miként is készül.

Kolbászt, lehet lecsó vagy jóféle házi, kariára szeljük és kevés zsiradékon megpirtjuk, majd kiszedjük. A zsírban megpirítjuk az apróra vágott hagymát amibe belekeverjük az őrölt paprikát, persze kis lángon, meg különben megkeseredhet. Mármint a paprika. Amikor ez megvan, rátesszük a krumplit, és kevés vizet öntünk rá, ekkor lehet bele vágni némi fokhagymát is, megsózzuk és fedő alatt nagobb lángon pároljuk. Amikor a krumpli kezd üvegesedni ( látszik rajta a főzés ), akkor bele is tehetjük a süt kolbászfélét, felengedjük, de csak annyi vízzel, hogy a krumpli teteje éppen ne lógjon ki a léből, és készre főzzük fedő alatt. Eléggé elfővi a levét, de annál jobb lesz a végeredmény.

Amikor nagy lével főzzük, akkor teszünk bele galuskát, tarhonyát vagy kevés rizst.

@látjátok feleim szümtükkel: Ettem már olyat is, aminél a beleszaggatott nokedli füstölt szalonnadarabkákkal volt dúsítva. Az sem volt rossz, de most nem volt kedvem ilyet alkotni...