Meglepően normális papunk van. De tényleg. Szóval elindultam hozzá, kifizetni a kifizetni valót, megbeszélni a megbeszélni valót. Aztán most nézek bután, mint orángután szopás után, mert kellene írnom gyászbeszédet is. Fogalmam sincs arról, hogy mit is kellene beleírnom. A búcsúztatás része még úgy menne, mert ugye fia, sógornői, meg ööö, az unokatestvéreim (de azokat mindek nevezzem)? Írjak pár szót az életéről, valami kedves emléket... De most ez temetés lesz, nem stand-up. Mert nekem csak olyan kedves emlékeim maradak, amin vagy röhögni lehet, vagy pedig sírni. Nem is olyan egyszerű ez az egész. :/
Papnál
2022.03.23. 16:36 szivar
Szólj hozzá!
Címkék: evvan
A bejegyzés trackback címe:
https://szivarosfrici.blog.hu/api/trackback/id/tr4017787600
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek