A hétfői nap totál el lett baszva, köszönhetően annak, hogy szinte a semmiért utaztam 180 kilométert és basztam el vagy 12-13 órát az életemből. A tegnapi nap is úgy eltelt, hogy nem sok látszata van annak, amit csináltam. Esőcsatorna ganajozás, csirkeólganajozás - de előtte kellett készítenem egy rostát, hogy csak a csirkegané kerüljön ki a kertbe, a mindeféle más meg a sittre...

De ma sütök. Méghozzá olyat, amit több mint húsz éve nem ettem. Kiindulásként készítek krumplislángos tésztát. A tészta egy részét elnyújtom, szórok rá összemetélt füstölt kolbászt és apróra metélt savanyú uborkát. Ezután feltekerem majd, és egy bagettra hasonlító tárgyat formázok belőle. Némi kelesztés és mehet a sütőbe. Persze miután félkelt állapotban érzéssel (Érzéssel gyerek, mintha lovat basznál! - szokta mondani a volt oktatóm) bevagdostam a tetejét. Megsül, eszik, örül. Legalábbis ez a terv.

Az elkészítési idő az igencsak hosszú lesz. Bár lehetne vizes tésztából is készíteni, akkor csak egyháromnegyed óra az elkészítése. De most krumplisan akarom... Ha az elbaszás tündére nem jár erre, akkor egy finom, laktató és viszonylag olcsó kaja lesz a végeredmény. Ha marad tészta (fog), akkor abból márpedig lángos fog készülni...