Elég sok legenda kering a vetésével és az ültetésével kapcsolatban. Ezeket kiegészíteném a saját tapasztalataimmal. Se kép, se videó, csak pár sor...
Papírforma szerint már március elején ki kell ültetni a dughagymákat. Ez szerintem nettó baromság. Akár május végéig is érdemes lehet kiültetni őket. Persze nem lesz kétöklömnyi a végeredmény, viszont legalább jól tárolható lesz, azaz nem fog elrohadni a tél közepéig az egész - kivéve, ha túlöntözi az ember az érése előtt. Nálam tavaly már nem volt külön sortáv és külön tőtáv. Egységesen 8-10 centiméter távolságba kerültek a hagymácskák a földbe. Baja nem lett, egyszer megkapáltam és utána fűnyesedékkel betakargattam a közeit. Ezután már csak szedni kellett.
Szintén azt írják az álmoskönyvek, hogy a dughagymának való vetőmagot X*Y távolságra kell vetni, illetve a vetése már március elején meg kell, hogy történjen. Hát én eddig ezt nem tudtam, így mindig május végére időzítettem a vetését, eddig hátrányom nem származott belőle. Személy szerint én egy harminc-negyven centi széles sávban elszórom a magokat, esik ahova puffan. A tőtávolságnál az a lényeg, hogy minél sűrűben legyen elszórva a mag, annál jobb. Ezután egy óvatosan átgereblyézem a tetejét, majd egy-két hétig nedvesen tartom a területet, míg el nem kezdenek bújni a levelei. Mivel úgy is gyomlálni kell majd, a sor két oldaláról kényelmesen el lehet érni mindenhol. Nem nagyüzemi gazdaság ez kérem szépen, csak egy hobbikert...
De ha már szóba került a mag és a vetés... Ilyen időtájban már kezd zöldülni a tavalyi vöröshagyma egy része. Ami már kezd megpunnyadni, azaz a főzésre alkalmatlan, azt sem kell ám eldobni! Ki kell válogatni a 'javát' és el kell földelni valami üresen maradt helyre. Az ültetési távolság köbö 15 centiméter legyen. Azért arra figyeljünk oda, hogy lehetőség szerint oda ültessük el ezeket, ahol jövő tavaszig nem lesz háborgatva a föld. S láss csodát: ezek magszárat és virágot fognak hozni a nyár folyamán. Bár nálam a dughagymáról ültettek közül is sok bepróbálkozik a virágzással, de ezen szárakat egyszerűen csak letöröm. De akár meg is hagyhatjuk őket, de akkor a hagymagumó nem lesz fogyasztásra alkalmas, mert kicsi is lesz, fás is lesz, minden baja lesz... Ha már eléggé megnyurgultak a magszárak, akkor érdemes őket körbe keríteni madzaggal, hogy a nyári viharok ne törjék össze az egészet. Pár karó, némi madzag az összeberuházás.
S virágba borul a sok hagyma, majd pediglen termést érlel, amikor beérik, akkor elszórja a magvait. Ezért nem célszerű megvárni azt, hogy teljesen beérjen a mag. :P De mikortól is érdemes leszaggatni a terméseket? Egyszerű, egy-kettő terméstokot(vagymit) leszakítunk és kihámozzuk belőle a magot. Ha az már fekete, akkor azt a virágot érdemes leszedni. Többnyire egyszerre érik el az érettségi állapot ezen fokát. Bár... Ezen még nem gondolkoztam el sohasem, mert pár termést szúróróbaszerűen megnézek és ha azok jók, akkor minden jó...
Nos, megvan a jövő évre szánt magunk. Pár napra kidobjuk a tűző napra száradni, eső ellen védjük és részemről ennyi a munka vele. Amikor zörgősre szárad, akkor persze össze lehet taposni, kiszelelni, meg ilyesmik. De én már csak ilyen lusta ember vagyok, a szelelés kimarad az életemből, kivéve ha bableves vagy valami hasonló van ebédre... Szóval elrakhatjuk a magot télire. Bele szoktam dobni egy nejlonzacskóba és a következő évig rá sem nézek.
S telik, múlik az idő, lassan beérik a hagyma, lehet felszedni. Egyes helyeken a szedés előtt pár nappal meg szokták taposni a hagyma szárát. Nem tudom, hogy ennek mi értelme lehet, de biztosan rá valami népi bölcsesség. De nálunk csak megvárom azt, amíg az összes hagymának legalább kétharmada 'lefekszik a földre'. Ezután felszedem. A jövő évben duggatni valónál meg azt várom meg, hogy teljesen leszáradjon a szára. A magnak ültetett 'selejt' hagymákat viszont nem buzerálom. Ha már szinte teljesen elszáradt a száruk, akkor kaszával gyommentesítem a területet, akár többször is.
Nos, fel van szedve a hagyma. Ilyenkor pár napig szárítani kell(ene), le kell(ene) metélni vagy törni a szárát a gumóról. Nálunk van hely annak a párszáz tőnek, ami szokott teremni, így egy marokra (~10 darab ) összefogom a szárukat, összekötözöm és csak fellógatom a sufniban. A felmagzott hagymákat sem szabad ám eldobi! Ez utóbbiakat megismerni a kinézetükről: elfelejtenek gumót növeszteni, csak egy csenevész gyökér lesz alattuk, s mint fentebb írtam, ennek is minden baja lesz. Rakjuk félre őket.
Azért hozzáteszem, hogy nálunk hidegpadlás van, tehát nincs beépítve a tetőtér. Ez csak úgy a dughagymával kapcsolatban jutott eszembe, mert azzal annyi a felszedés után az összes teendőm, hogy alájuk terítek némi raschel hálót, majd ezekre vékony rétegben kiterítem a hagymákat. Fent a padláson. Majd következő tavasszal csak össze kell markolni a háló négy sarkát és már lehet is ültetni.
S eljő az ősz, gondolni kell a következő évre is. Ki nem szereti a füstölt szalonnát újhagymával? Ilyenkor már érdemes elültetni a felmagzott hagymákat, lehet ültetni dughagymából is valamennyit. Jövő tavaszra ezekből 'korai' újhagyma lesz. Vagy ha ilyen slendrián telünk lesz, mint idén, akkor már a télen is lehet csemegézni. Az igazi meglepetést meg jó eséllyel a félig elrohadt, magnak kiültetett vöröshagymák fogják okozni. Újhagyma. Egy tőben jó esetben nem egyet találunk majd...
Hát ez az írás se nem szakszerű, se nem következetes, de csak ennyit tapasztaltam meg a vöröshagymával kapcsolatban.
Utolsó kommentek