A legnagyobb baj a járványokkal, hogy nem is azok okozzák a legnagyobb bajt (minek nevezzelek?), hanem az emberek.
Először is csak csendben terjed az akármi. Ezután észreveszik. Ezután titkolni akarják. Ezután elkezdenek félni tőle, s menekülnek a szerjózsa minden irányába. Egészen pontosan kitör a pánik. Erre még rátesznek egy lapáttal a megmondóemberek: Meneküljön mindenki, mert itt fog meghalni mindenki!
Az emberek pedig menekülni fognak. Lehet tagadni, lehet ellentmondani ennek, de az emberben is megvan a csordaösztön, ezt tetézendőleg az én védelme is képbe kerül. Ezért is történhet meg az, hogy ha kigyullad valami egy tömegrendezvényen, akkor többen sebesülnek vagy halnak meg abban, hogy letapossák vagy agyonnyomják az embereket, mint ahányan a tűz miatt megsérültek vagy meghaltak. Ráadásul ha az emberek rendezetten hagynák el a tűz helyszínét, akkor sokkal hamarabb ki lehetne üríteni a rendezvényt. Csak az a baj, hogy az emberek ilyenkor nem használják a józan eszüket - ez sajnos ilyen, ezzel nem lehet mit kezdeni.
Tetézi a bajt a nagy népsűrűség és az a tény, hogy gyakorlatilag egy nap alatt el lehet jutni a világ másik felébe is. Réges-régen, egy messzi-messzi afrikai dzsungel mélyén, ha valaki elkapta az ebolát, akkor kicsiny esélye volt és nagy eséllyel nem jutott el a közeli faluba, mert addigra kimúlt. De jelen pillanatban nem párszáz fős lélekszámú falukban élnek az emberek, hanem milliós városokban - legalábbis nagyon sokan. A közlekedés is felgyorsult egy kissé. Ennek a kettőnek a kombinációja gyorsíthatja, sőt gyorsítja is az xyz járvány elterjedését.
Ezen felül vészhelyzetben elborítja az ember fejét a lila köd, bármi áron be akarja szerezni a szükségesnek ítélt dolgokat.
Hát ezt a bejegyzést még csak pár hete kezdtem el leírni. De szerintem ráhibáztam... Így be sem fejezem inkább, így, félig nyersen kirakom, oszt' jó.
Utolsó kommentek