Bár látszólag nem lészen egybefüggő a lentebbi okfejtés, de számomra mégis. Valamiről valami eszembe jut, valamihez kell valami, és... Valahol mindent el kell kezdeni.
Olybátor tűnik, hogy sorol a retek, a salátából talán csak kettő-három tő murdelt meg, találtam egy tő vöröshagymát is, jó lesz majd minap, mondjuk sonka mellé. Jövőre meg majd ültetek direktben, mert ilyenkor nagy királyság az újhagyma... Akad még némi zöldülő fokhagyma is a kertben, vagy elmaradt pár gerezd a felszedésekor, vagy a mellékhagymák potyogtak szanaszéjjel. Apropó, hagyma. Már egy ideje el lett ültetve párszáz fokhagyma, meg egy kilóra való vörös. Ez utóbbi nagy hiba volt, mert anyám ennivalónak szánta, csak engem elfelejtett tájékoztatni róla... A zöldség is szépen nő, úgy nézem, május környékére lesz eladó is. Csak győzzem addig gyomlálni. Ja, kell-e valakinek metélőpetrezselyem mag? Van még vagy hatvan-hetven deka...
Végre leszedtem a kukoricát is, lett is egy zsákkal. Morzsolva. Csövenként egy zsákkal. A vetőmagot a dunapárából kaptam... Tegnap kicsapkodtam egy részét a szárának is, jó lesz fűtéskiegészítés gyanánt. Vagy gázelzárás esetén. Sohasem lehet előre látni azt, hogy mit is gondolnak tovarisék a tél folyamán.
Nekiálltam a sitteltakarításnak is, illetve az udvar rendbetételére is vállalkoztam. Nem egyszerű a dolog. A legfőbb gátló tényező a kedvem teljes mértékű hiánya mellett az az, hogy...
Nos, egy darabon felástam és elgereblyéztem a földet, visszaültettem a virághagymákat. Nem telt el két fertályóra, s úgy nézett ki az az ominózus földdarab, mint a tüzérségi lőtér a hadgyakorlat után. Ugyanitt kutya elvihető. Szerencséje az ebnek, hogy nem volt a környéken semmi karó meg ilyesmi (egy ásó már bánja a kútya létét - alig bírtam kiszedni a falból tavaly, mármint az ásót)... De vajon tényleg nem lesz belőle szalonna? Lassan kiderítem... Anyám siratja a szívvirágját. Azt is kiásta...
Sikeresen eltörtem az egy szem sorolót is, tehát jövő évig vagy készítek egy újat, vagy pedig colos, karbonszálas erősítésű, elektroakusztikus-puncifikátoros-hidrobuzerátorral felszerelt szemmérték segítségével lesz elföldelve az a kevéske vetőmag, ami van. Meg még lesz is. Ja, csúszik a kuplung is a rotán, asszem azt sem árt megvizslatni egy kissé közelebbről, még mielőtt ismét használni kellene.
Előkerült párszáz darab IC is az egyik szekrény sarkából. Valami őskövület EPROM-ok, már nem használhatóak - pontosabban nem érdemes használni őket. Fogyasztásuk darabonként több mint egy Watt, ráadásul csak egy kibibájtos a kivitelük. De ami lényeges: 24 karátos arannyal van bevonva a lábuk... Kell szerezni salétromsavat. Vagy valami hasonlót. Ugyanitt pár alaplap, mobil, meg mifasz is figyel a másik csücsekben. Meggazdagszom, vagy csak fájdalmas búcsút mondok egypár testrésznek, meg ilyesmiknek. Van processzor is, egypár darab...
Pakolászás közben találtam egy zacskót. Mifasz izé lehet benne? Belenyúlok, morzsolgatom, morzsolgatom... Aztán csak éget, meg éget... Aztán meg ecet, ecet... A nátronlúg már csak ilyen... Fel kellene már címkézni a dolgokat.
A pakolászás meg ott kezdődött, hogy kerestem üveges gittet. De már eszembe jutott, hogy tavaly effott... A gitt meg azért kellett volna, mert már leszabtam 1 (azaz egy) üveglapot az ablakba - még szerencse, hogy a régi repedsarkú(aka)t nem buzeráltam ki a tokból.
Ahogy elnézem, az üvegvágást sem kell túlmisztifikálni. Kell hozzá mosószer (szép tiszta legyen az üveg), némi padlószőnyeg (kibaszás előtt álló, gumírozott), műszerolaj, némi radattó (Ámberek! Hozzanak nekem gyorsan raddattótaladot!), egy kiszuperált vízmérték (alumenyium, fasza egyenes, bár jelenleg csak a víz mélységének a mérésére alkalmas), derékszög (Nem, nem a kétszázas. Bár azt is derék munka beverni is és kihúzni is) és síküveg. Meg persze egy üvegvágó sem árt hozzá. Mire rájöttem arra, hogy elég megmártani olajba és szépen, egyenletes nyomás mellett (meg a vonalzónak kikiáltott vízmérték mellett) végighúzni az üvegen... Volt is vagy negyed óra. Ráadásul egy 220x240x3-as (kishibás) üveg is megbánta a ténykedésemet.
No, mindegy is. A padlásfeljáróhoz még mindig csak készülőfélben van a létra, a kémény még csak terv szintjén létezik (a nemlétező alaptesttől kellene az égig falazni), de ez nem baj, hiszen még a kályha sincs készen, mert...
Mert csak. Tényleg olyan leszek, mint egy túlterhelt szerver. Valamelyik folyamatnak csak a végére érek egyszer. Nem tudom, hogy azt meséltem-e, amikor...
Utolsó kommentek