Mintegy két hónapja találtam egy komplett nyomtatót. Az úgy kezdődött, hogy tekertem hazafele olyan hajnali kettő körül, s a petpalackos szelektív tetején kiszúrtam egy dobozt. Faszán össze-vissza volt tekergetve szigszalaggal, meg voltak rajta nyomógombok. Rólam tudni kell azt, hogy ha valamin gombokat, világító izéket, kijelzőt vagy hasonlót látok, azt menten megvizslatom közelebbről is. No mindegy is, véletlenül a meggyeshabos-szorítóval felkapattam a csomagtartóra és véletlenül hazahoztam. A teteje egy kissé szét volt barmolva, ezen a szigszalag sem segített, szkennelni nem kellett vele.
A tető lepucoválása és korrekt összerakása bele is telt vagy kettő percbe. A szigszalag nyomait még mindig nem sikerült teljesen eltüntetnem... Kezdtem megörülni, hogy ez végre olyan nyomtató, amiben benne van a tápegység. Hát a lófaszt. +32V, GND, +15V. Itt kezdődtek az igények...
Az otthoni lomok átvizslatása során találtam vagy harminc trafót, de valami okból kifolyólag mind kicsinyke feszültséget szolgáltatott. Valaha építettem egy erősítőt, nos most annak a trafóját üzemeltem be. Ez sem ment döccenőmentesen. 2*18*gyökkettő, az annyi mint... Több mint ötven volt. Tehát akkor azt a megoldást el is felejthetem, hogy beruházok egy 15 voltos stabkockára, meg egy huszonnégyesre, s ez utóbbinak feltornászom a kimenőjét... De csak azé' mert a bemenetére maximum 35 voltot lehet küldeni biztonsággal.Filozofáltam is vagy sokáig a megoldáson, s megszületett a nagy mű.
Nem volt kedvem nyákot maratni, az alkatrészeket meg úgy vadásztam össze a 'lomtárból'. Tehát a végeredmény egy szép, randa drótdzsungel - de legalább működik és pénzbe sem került. Hát ez van. Meg egy 'új' nyomtatóm. Véletlenül fel is öntöttem tentával a festéktartályokat, már csak resetelni kellene a kütyüt. Meg egy dobozt keríteni a drótdzsungelnak...
Utolsó kommentek