Bár semmi érzékem a joghoz, ámde ez a fegyelmis baromság kihozta belőlem a szakbarom állatot. Ahogy eme vidéket és a jogállamiság berkeit nézegetem, csak nem hagy nyugodni az a gondolat, hogy jelenleg a jogszolgáltatás az csak a jog (jog által biztosított kereteken belüli) helyes alkalmazását tartja szem előtt, nem az igazságot. Nem lehet az sem véletlen, hogy ilyen fasza vezetőink vannak. Tehát csak jogszerűen alkalmazott izékkel lehet a jognak nem ellentmondó izéket megizélni (tehát például hiába tudom feltételezem azt, hogy főnökünk évi harmincpármilliót adómentesen elmismásol, ha nem tudom bizonyítani, akkor minyimum engem fognak seggbe kúrni a sitten, nem a főnökünket - itt sem állja az "én láttam", s a "megállapítom" jelige, így erre nem is hivatkozhatom, s nem is hivatkozok, még átvitt értelemben sem).
Továbbá, ha emlékeim nem csalnak, akkor a "megállapítom", illetve az "én láttam" jellegű kifejezések a megfelelő jegyzőkönyv, tanú (én láttam, és érzékeltem, de a másik tizenöt ember az nem volt ám ilyen fogékony), és egyéb ilyen lópikulák (közvetlen és közvetett bizonyítékok) nélkül egy fabatkát sem érnek a jogalkalmazók előtt.
S mintha a jogalkotó feltételezné azt, hogy mindenki jogkövető magatartást folytat a maga részéről, a fegyelmi tárgyalást (még ha csak egyszemélyes is a 'bizottság'), illetve a fegyelmi felelősségre vonást a jog által biztosított kereteken belül folytatnák le. De ez mintha nem így történt volna. Köszönöm a szaktanácsadást és a röhögést. :)
Jelen pillanatban ki fogom helyezni a faliújságra a munkahelyi alkoholfogyasztásra vonatkozó izéket, illetve fegyelmi eljárásra vonatkozó hogyishívjákok és mianevék miskulanciáját is. Feltéve ha be sikerül üzemelnem ezt a kibaszott nyomtatót...
Utolsó kommentek