Csak úgy mindenről...

Ma szedtem a Purple Queen Bean fantázianevű babból, s lett némi fejtős bableves. Az íze valahol a pörköltmogyoró és a sültgesztenye között mozog a babnak. Nagyon szar fejteni - pontosabban elég nehéz eltalálni azt, hogy mikor is jó fejtősnek (nem, nem akkor amikor cirmosodik). De nagyon finom. Jövőre (ha megérem) több lesz vetve. Amúgy kurvára bőtermő fajta - feltéve ha elég vizet kap. Ahogy elnéztem, zöldbabnak is jó (elég vicces zöldbabnak nevezni egy mélybíbor színű babot).

Vagy öregszem. De valamilyen szem. A locsoló ment, a gazoláshoz eléggé sitét vala. Mit lehet tenni olyankor, ha az emberben benne van már öt üvegnyi serital? Nekiálltam nyújtani. Háde nem is bírom felemelni az ajtóig... A fejemet még talán-talán, de a bal lábamat? Olyan nosztalgikus érzés kerített hatalmába, valami olyasmi, mint mikor egy vándámm film megtekintése után elkezdtem nyújtani...

Valahogy a fekvőtámaszok sem úgy sikerültek, mint régen. A tizenötödik körül már éreztem, hogy valami nem kóser. Most ráfoghatnám arra, hogy dolgozgattam napközben. Ráfoghatnám arra, hogy a lábam mintegy másfél méter magasan volt, ráfoghatnám arra, hogy a két kézfejem meg egymáson volt a fekvőtámaszok közben...

De nem fogok ilyesmit tenni. Öregszem, hogy bassza meg. Lehet, hogy már tíz kilométer futás is ágyba döntene? Ismét formába kell lendülnöm. Minden lófasz mellett.

Ammen,

Nem csak a tolvajt. Hanem a barom ötleteket is.

Minap éppen mérgelődtem, me' egy 'kicsi' lyuk keletkezett az itthoni pacskeron. Aztán még aznap böngésztem a netet. Erre arra az oldalra találtam, ahol is... Ez Nem Lehet Véletlen.

A leírtaknak megfelelően vettem egy slicert (vagy tapétavágógést, vagymit), gondolván a jövőre... De ma...

Anyám nyüsszögött a maradék desznyóhús összemetélésével, javasolta a késélezés problémakörének mélyebb megértését, erre én poénból felajánlottam neki a sztenlikést. Aszonta, oldjam meg, basszam meg. Megpróbáltam, már csak kíváncsiságból is. Há' bazdmeg... Azt hiszem, hogy nemsokára ilyen bökővel lesz elvágva mindenféle ütőér, meg verőér, meg ínszalag, meg minden. No, nem olyan mint egy szike, de nincs kétszáz forint sem egy komplett készlet, és éles! Bazdmeg éles! Baromi éles!

Muhhahahahaha! (zárójelben: sátáni kacaj)

Fizetésnap

[meg hogy a rák egye ki a tüdejét... egy kibaszott rövid posztból csak az első szó marad meg? :O]
[megfojtása következik (Rejtő után szabadon)]

alkalmából vettem némi desznyóhúst, meg egy üveg Uncle Ben's édes-savanyú mártást. Nem, rossz, nem rossz, csak a jó az nem ilyen. Bár a kútya nem ásta el, neki legalább ízlett, mert polírra nyalta a tányért. A receptet meg elraktam későbbre. Jóval későbbre. Egész pontosan felírtam a kéménybe korommal.

Mintegy két hónapja találtam egy komplett nyomtatót. Az úgy kezdődött, hogy tekertem hazafele olyan hajnali kettő körül, s a petpalackos szelektív tetején kiszúrtam egy dobozt. Faszán össze-vissza volt tekergetve szigszalaggal, meg voltak rajta nyomógombok. Rólam tudni kell azt, hogy ha valamin gombokat, világító izéket, kijelzőt vagy hasonlót látok, azt menten megvizslatom közelebbről is. No mindegy is, véletlenül a meggyeshabos-szorítóval felkapattam a csomagtartóra és véletlenül hazahoztam. A teteje egy kissé szét volt barmolva, ezen a szigszalag sem segített, szkennelni nem kellett vele.

A tető lepucoválása és korrekt összerakása bele is telt vagy kettő percbe. A szigszalag nyomait még mindig nem sikerült teljesen eltüntetnem... Kezdtem megörülni, hogy ez végre olyan nyomtató, amiben benne van a tápegység. Hát a lófaszt. +32V, GND, +15V. Itt kezdődtek az igények...

Az otthoni lomok átvizslatása során találtam vagy harminc trafót, de valami okból kifolyólag mind kicsinyke feszültséget szolgáltatott. Valaha építettem egy erősítőt, nos most annak a trafóját üzemeltem be. Ez sem ment döccenőmentesen. 2*18*gyökkettő, az annyi mint... Több mint ötven volt. Tehát akkor azt a megoldást el is felejthetem, hogy beruházok egy 15 voltos stabkockára, meg egy huszonnégyesre, s ez utóbbinak feltornászom a kimenőjét... De csak azé' mert a bemenetére maximum 35 voltot lehet küldeni biztonsággal.Filozofáltam is vagy sokáig a megoldáson, s megszületett a nagy mű.

Nem volt kedvem nyákot maratni, az alkatrészeket meg úgy vadásztam össze a 'lomtárból'. Tehát a végeredmény egy szép, randa drótdzsungel - de legalább működik és pénzbe sem került. Hát ez van. Meg egy 'új' nyomtatóm. Véletlenül fel is öntöttem tentával a festéktartályokat, már csak resetelni kellene a kütyüt. Meg egy dobozt keríteni a drótdzsungelnak...

Nem kerek, de gyanítom, hogy ez volt az utolsó harminchéttel (maradék nélkül) osztható. Erre olyan piszokul éreztem magam, mint kiló szar a mosógépben. Hányinger, fejfájás, szédülés, hidegrázás... A jeles napra való tekintettel meg is ittam két liter szódát (két deka körüli sóval 'hígítva'), meg sok pohár vizet. Este egy kicsit jobban éreztem magam, kimentem, felszereltem a szórófejet és ment a víz a kertbe. Meg szedtem némi zöldet a csibéknek - legalább náluk ne menjen lejjebb az ázsióm. Hát, erre sem gondoltam volna tíz éve...

[A szülinapra való tekintettel nem szedtem babot. Az ma volt.]

Reggel nyújtóztam egyet, kipattantam az ágyból. Aztán olyan érzésem volt, mint egy kiadós kocsmázás után. Bekapcsolt a forgatóautomatika az ágyban... Menten rájöttem arra, hogy ma nem megyek sok fele.

Hányinger, hidegrázás, szédülés, egy-két izomgörcs. Valószínűleg bevált a tegnapi kertben végzett semmittevés (gazolás, locsolás, káposztaszedés, faaprítás) - jó eséllyel most egy fasza kis napszúrással ücsörgök idebent. A csibéknek is alig tudtam gazat szedni, a végén inkább négykézláb gyomláltam, mert úgy nehezebben lehet elesni. Legfeljebb a szomszédok azt hitték, hogy reggel fél hétkor már be vagyok nyomva, mint a rajzszeg...

Most keverek egy liter sóoldatot, oszt' iszogatás lesz estig. Ha jobban leszek, akkor leszedem a fejteni való babot is estére.

A csibék már úgy néznek rám, mint drogos a dílerre. Szinte már várom a pillanatot, mikor is valamelyik megszólal, mondván, hogy 'Figyelj má' tesókám! Megjött a füvesember...'

-Ön D. Ferenc?
-Igen.
-Ön született 19**.**.02-án?
-Hallomásból tudom, hogy akkor...
Személyes adatok ismételt ellenőrzése, úgysmint lakcím, irányítószám, blabla, némi bizonytalanságot feltételezve a hívó fél hangja alapján, a hívó félről.
-Szóval akkor ön 19**.**.02-én született?
-Anyám szerint igen.
-Hogyhogy az anyja szerint? Ön nem biztos benne?
-Miért lennék? Ön szerint én képes vagyok visszaemlékezni a születésem pillanatára?
[hádehádepogácsa effekt]
Szóval balesetbiztosítás.

-De ha baleset éri, égési sérülés, törés, meg rossznyavalya...
-Akkor majd kibekkelem a munkahelyen...
-De ha eltörik valamije és..
-Úgysmint például törött borda? Kibekkelem a munkahelyen.
-Aham. Értem. Viszonthallásra...