De jó, van! Nincs? Megoldjuk. Nem lehet megoldani? Akkor nincs. Majd egyszer talán. Addig is pukkasztom a környezetet a viselkedésemmel, a modortalanságommal (kinek-kinek érdemei szerint), a gusztustalan(nak ítélt meglátásokkal, de most őszintén, a selyemcukorka és a rágó emlegetése egy köhögés után, miért lenne gusztustalan?), a darabka tetőlécből kialakított beszólásokkal, a... S közben sokan nevetnek. Veszi a lapot, aki veszi a lapot. Néha érdemes lenne látni a reakciókat. Néha egy kissé alpári hangnem is befigyel - me' kimegyek a mederből, nem lesz olyan gördülékeny minden, mint ahogy kellene...Ez utóbbi eseteben szokott előkerülni egy hatszáz szavas monológ, amiben kifejtem őszinte véleményemet valamivel/valakivel kapcsolatban. De élek. Van, ami van. Ami nincs és elérhetetlen, az nem idegesít. Ami kell, az lesz.
Életvitel
2015.01.17. 12:40 szivar
Szólj hozzá!
Címkék: elmélkedés evvan
A bejegyzés trackback címe:
https://szivarosfrici.blog.hu/api/trackback/id/tr537081851
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek