A faszom fasza is ki van faszosodva. Úgy sejtem, ki kell tanulnom a kályhás szakmát is.
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer szocializmus. No, akkor kerített apám egy háromaknás kályhát, közvetlenül az után, hogy a román-kályha nem tolerálta a gumi és műanyag fűtőanyagot. Ja, akkor volt az, hogy fejenként csak ötven kiló szenet lehetett venni, fát meg nem igen és... Tél volt, valamivel fűteni kellett. A samott bélés az kiégett. Apám kiöntötte homokkal... A kályhacső már izzott, de a kályha oldala hót hideg volt. Új kályha...
Fasza is volt jó ideig, de újra kellett volna samottozni. Akkortájt meg lehetett volna úszni olyan hat-hétezerből (a cserépkályhát meg ötszázból), de a mostohafater sajnálta rá azt az irdatlan nagy pénzmagot. Az érdekes fűtési szokás sem volt semmi, még jóformán lángra sem lobbant a fa, már lefele is lett töcskölve a hegyes vasdarabból készült piszkafával... Samott szét, jó az úgy. Bádog szét, másik samott szét, fals levegő be, maradt szén, azt rá a tűzre, az öntöttvas szétolvadt(!), a maradék samott java részt porlik & mállik. Nem tett jót a kályhának a forszírozott széntüzelés.
No, ha minden jól megy, akkor most málenykij modding következik. Némileg átalakítom - hátha jó lesz. Jól elbasztam rá vagy egy napot - ezidáig. Hááátha még kelletik fával is tüzelni az eljövendő időszakban...
Csináltam jóóóó fasza képeket, a ledes pilácsot nem tolerálja a mobil fényképelő gépe... Innentől mindenkinek a képzeletére van bízva az engem fogadó látvány...
Utolsó kommentek