Már-már reflexből jön a dolog... Minap anyám nézte a tévét, s hallom ám a hátam mögül:
-Jó reggelt kívánok, minden renndben van?
Gyorsan hátranéztem és nyomtam a nagymonológot:
-Igen, minden a legnagyobb rendben van. Jó a liszt. A rendelés érezhetően egyre több...
[a mutter elkezdett röhögni. má tudja mi a pálya]
Erre ma reggel hajnalban éjjel megállt előttem a polícia [soha többet nem adom meg az elsőbbséget autósnak].
-Jó estét kivánok!
[tökre félreérthetetlen hangsúllyal előadva] -Jó reggelt!
[fura tekintetek...] -Hova megy ilyenkor?
-Megyek a melóhelyre. [szokásos hatásszünet, mikor már nyitná a száját... Ekkor a létező legoptimistább dumával folytattam] Annyi munka van mint állat! És igen! A termelés észreehetően növekszik. A liszt is olyan jó, mint még sosem volt!
[intermezzo: szájtátás]
-Ahha. Akkorviszontlátásra.
Elfelejtették elkérni a személyimet. Bár két kollégát igazoltattak... De bizonyára érdekes gondolatokat forgattak a fejükben a továbbiak folyamán.
**amásodik mondatomat nem szószerint idéztem, mert hazudni fapofával és megjegyezni a mondatot... no ez a három nem megy egyszerre.**
Utolsó kommentek