Pontosabban csak egyszer, de még akkor sem. A szédülés már faszán állandósult, kezdek hozzászokni. A neurológiára kaptam időpontot, secperc múlva mehetek, úgy augusztus közepén, ha minden terv szerint alakul, akkorra meg is döglök. Az a kukapozitív számítógép meg már félig a sírba tett. Oszt' felhánytam rá a linux mint 17 nevezetűt. Tök jó, makk egészséges (az urológus is megmondta), először felkúrtam rá a zikszpét, aztán a drivereket, olyan jó volt minden, mint állat. Videodriver fel, ethernetdriver fel, minden fel. Az úesbéhez kell az espé1. Jó. Az audijóhoz kell az sp2. Felhány. Elmegy az internyet... Mert ahhoz kell az sp3. Telepít. Frissebb videódrájver kell, de nincs, meg net sincs. Anyád, az az üvegszemű. Nyócszázszor hatszáz. Mint16 le és fel. A telepítés alatt le. Meg fagy. Ilyen kánikulában. No de most minden a legnagyobb rendben van, liszt még soha sem volt ilyen, már csak a kemencékben klvő gázégők szarakodnak, az ötből kettő működőképes, ez egészen jó arány. No, de vissza a témára, egy kicsit átmentem optimistába, minden tök fasza, tök jó, csak szar, de ez utóbbi nem baj, mert az a jó és fasza. Szépen nőnek a kertben a gyomok és a haszonnövények, két és fél deci szuperszelektív gyomortóra otthagytam vagy négyezret. Csókoltatom a román őseit annak, aki kitalálta azt, hogy a regentet és a többi használható vegyszert ennyire be kell szabályozni. Alienek a grumblibogarak! Most lehet kéthetente permetezni. Faszaaa! Mondom én, hogy ilyen jó még soha semmi sem volt. Kellene pótolni a könyvjelzőket, meg ilyeneket, de valahogy nem visz rá a lélek. Tegnap is anyám már kora délután kilenc órakor zsémbelődött az miatt, hogy gyere már be bazdmeg, mert mindjárt kelni kell és már amúgy is sötét van. Ja, kert. Asszem vasárnap összefosta magát a négyszögesőztető, a következő nap meg a köpködő. Ez utóbbi megbuzerálva, az előbbit meg asszem kalapáccsal lehet csak szétszedni. Az lössz. Kalapács és irgumburgum. Hmm. Irgumburgum... Tegnap új tapasztalattal gyarapodtam. Ha legközelebb kérnek arra, hogy le kellene dobni pár zsák műtrágyát az ótóról, akkor előbb megkérdezem azt, hogy hány kilós az a zsák... Hét mázsa per zsák bazdmeg. Erőteljesen rá is csodálkoztam. Aztán hazaérve megcsodáltam a virágoskertet, azóta a kútya lágerbe van. Ha tíz másodperccel előbb találom meg azt a vascsövet, akkor már nőne a hulláján a dinnye. Anyám már el akarta engedni. Mondtam is neki, egy kissé feldúlt állapotban leledzve, hogy bátran. De ha az eljövendő egy hétben szabadlábon látom az ebet az udvarban, akkor nézek egy jóképű mianevét, és csitt-csatt, piff-puff, utolsó kenet. mint ma a gázégőre. Elég volt. Akkora gödröket ás, hogy egy atomtámadást simán átvészelne benne tíz cigánygyerek, hetegíziglenig unokatestvérekkel és azoknak a családjukkal együtt - le és felmenőket is beleszámítva, meg az élelmiszertartalékot... De akkor is minden nagyon szép, nagyon jó, attól hogy szarul érzi magát az ember, szóval attól még nem kell szarul éreznie magát. Mert még mindig jobban élünk, mint négy év múlva, minden sokkal jobb mint egyszer, de még annál is jobb - akkor is ha szar. Legfrissebb és legjobb híreinket olvashatták. Legjobb lenne megdögleni. Üzeni a Megdöglős Éva.
Ilyen jó még sosem volt
2014.06.11. 18:48 szivar
Szólj hozzá!
Címkék: kert kertészkedés szédülés evvan számítástecnika
A bejegyzés trackback címe:
https://szivarosfrici.blog.hu/api/trackback/id/tr616296086
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek