Tegnap felébredtem, kávé, cigi, másik kávé, fussunkszaladjunk, közben cigi. Gyomlálás, a csibék ellátásával egybekötve. Baaszod... Fél egy. Kajaszünet. Hmm. Hmm? Hmm-hmm. Krhmmm! Fagyasztóba be. Hmm? Ahham. Ühhüm.
Jé, hagyma. Hmm? Ahham. Beszélgettem magammal, de nagy vita és gyilok nem lett belőle. Amúgy minden ebéd elkészítése így szokott kezdődni.
No, lényeg a lényeg, volt itthon tojás, krumpli, tejföl és kolbász, illetve némi zsír. De mivel a rakott krumpli az életben nem készült volna el, s én rohadtul éhes voltam... Mosogatni meg nem szeressem...
Két tojás és egy ötöd zacskó liszt, és némi só segedelmével csuszát gyúrtam. Oszt' kemény lett, mint a rohadalom. No, még egy tojás és már jó is. A laskasirittővel nagyon vékonyra elnyújtottam (a jelek szerint nem elég vékonyra), felkockáztam. Amíg döglött pihent a tészta az elnyújtása előtt, addig megpucoltam két picinyke vöröshagymát (az egyiknek belül is volt héja, hát zsémbeskedtem is miatta) és összerecskáztam. Volt is vagy öt-tíz deka kolbász kéznél, azt is összemetéltem. Némi krumplit - mit szemre elviseltem, megpucoltam, oszt' összerecskáltam kockákra.
A szomszéd malacait haza, kerítést vissza.
Zsír elő, hagyma bele, majdnem üvegesre az aragázon gáztűzhelyen. A szomszéd malacait haza, kerítést vissza. Kolbász rá, tészta rá (tészta össze, szentségelés össze és vissza), kicsinység megpirít. A tésztát. Voltak itt fennakadások, kérem szépen. A végeredményből úgy sejlik, hogy még sörcöghetett volna a zsíron a laska egy picurkát. A végén fűszerpaprika bele, erőspaprika bele, összekever. Víz rá, krumpli rá, még víz rá. Hmm. Kell még víz rá? Hát kell. A szomszéd malacait haza, kerítést vissza.
Hun a faszba van a bors? A múltkor még volt... Ahha. Levesbe beledarál, éhes vagyok. Só. Vazze, majdnem kimaradt... Hmm. Sótlan. Még egy kicsi só. Hááát... Már nem sótlan... Víz? Most talán jó. Kerítést vissza - de már nem én. Ha holnap is, akkor disznótor lesz... Nálunk... Az övékét.
Megfőtt. Éhes vagyok. De rohadt forró.
Konklúzió? Mindenféleképpen jobban jártam, mint a zacskós levesekkel. Felhasználtam hozzá két igencsak apró vöröshagymát, tizenpár deka zsírt, három S-méretű tojást (a törpecsibe már csak ilyen), tizenöt-húsz deka lisztet, némi borsot és sót, és tíz dekányi kolbászt, kábé húsz deka krumplit. Elkészítési idő az olyan... Egy-egynegyed óra volt. Kész tésztából talán 30 perc ha lenne. Feltéve, hogy a szomszéd malacait nem vissza és a kerítést nem haza.
Utolsó kommentek