Ha megsebzed valamidet, akkor az majd meggyógyul. Kivéve, ha elveszik az adott testrész, vagy túl nagy a károsodás... Az erek, izomszövet, májszövet, minden fasz képes regenerálódni. Ha csonttörés esete forog fenn, akkor az is meggyógyul idővel.
De a fog... Annak hiába van meg a darabja, azt ugyan rakhatod sínbe, varrhatod ha sikerül, annak kampó. A tömés is csak elodázza a dolgot: egyszer csak ki kell majd húzni. Vagy vésni. Ez utóbbi még faszább. Aztán idővel marad a műfog és népes társulata... De nem is ez a kérdés, hanem az, hogy miért mindig hétvégén szállja meg az embert a gyötrő fogfájás, akkor, amikor még többe kerül egy kibaszott fogászati beavatkozás? S miért mindig lefekvés és elalvás előtt?
Utolsó kommentek