Amikről nem mindenkinek kell tudnia. Egy jó ideje rázódik a szarral telt bödön, a "miért nincsen családod, barátnőd" rigmus hallatán. Azért bazdmeg, mert volt két (igencsak) jófajta történés az életemben. Az elsőben az előnevelt kiscsaj, az anyósék jótanácsával és az asszonnyal egyetemben elkarcolt a börtönviselt édesapához. A mai napig nem tudom azt, hogy kiszabadult-e már az ártatlan madárka, s hogy jó helyen van-e a kiscsaj. Bevállaltam volna a felnevelését. De a család az család, a galád az meg... Majd felmenti a bíróság, de há' családtag!
A másodiknál, az utódomat vetette el a kedves leányzó. Szülői tanácsra. Semmit sem tudok róla. Az idén nyáron lett volna a poronty tizensokadik születésnapja. Valamikor augusztus tájékán. Erről nem szívesen beszélek senkivel sem. Még anyámmal sem. Veled sem. Kislányt szerettem volna. Aztán meg...
Be lehet szólni. Nem érdekel.
Szóljatok, ha máskor is lesz ilyen akció.
Ez így, ahogy van, egy nagy rakás szar. Amúgy be vagyok baszva - azaz félig részeg vagyok.Vagy délig részeg... Folyamatban van a dolog.
Ez az én rövidke történetem.
Utolsó kommentek