A múlt héten elhatároztam, hogy megjáratom egy kicsit a rotakapát. Me' pont jó volt a föld. Másfél napig bütyköltem, mire el sikerült indítani. Gyertya ki, lemos, letöröl, a szikraközt felpolíroztam. Gyertya vissza, nem indul. Gyertya ki, szikrát ad-e? A speciális műszer használatával megállapítottam, hogy ad szikrát. Miután kiállt a zsibogás az ujjaimból... Szóval összeraktam. Nem indul. Internet, kutakodás, sehol semmi. A kollégák mondták, hogy nem árt kipucolni a porlasztót sem.
Másnap nekiugrottam a dolgoknak. Egy csavar, két csavar, fedél le. Anyádba a hideg kávét. Műanyag izé le, fényképelő masínu elő. Nem árt az, ha tudom azt, hogy miféleképpen is álltak az alkatrészek... Csavarok ki, másik fedél le. Csavarok ki, benzintartály le, végre hozzá lehet férni rendesen (nagyjából) a karburátorhoz. Soha nem gondoltam volna (dehogynem), hogy ekkora helyre, ennyi kacatot be lehet zsúfolni. Csavarok ki, ganyé, az volt benne rendesen. Összerak, sokadik rántásra sem indul. Rohadjon meg anyád ... összes befőttje.
Kutakodás a neten (vigye ilyenkor szakszervizbe a megoldás :S), mééég jobban szétszed (hol a faszomba van a húszkilós kalapács és a flex? Volt itthon valahol dinamit is elfekvőben...), hmm... Nézegetés, méregetés, lyukakon bekukucskálás, ott egy, a izével kapcsolatos mianeve nem mozog, pedig elméletileg kellene neki. Szétszedjem? Faszt. Nincs hozzá tartalék tömítés. Egy drótdarabbal kibuzeráltam a beállt alkatrészeget (tűszelep vagy mifasz, már csak azt nem tudom, miért pont az a neve - hiszen varrni nem lehet vele), tisztára mint egy nőgyógyász. Összerak. Beránt. Nem megy. Beránt. Nem megy. Anyád. Sör, cigi. Beránt, pöcc-röff, megy. Ollé.
Ki a kertbe, végre. Erre az a tavaszi zápor bekergetett. Anyád.
Szóval eléggé látványos munkát végeztem mintegy kettő-három nap alatt... A vetés meg még sehol sincs. Fasztfaszt.
Utolsó kommentek