A mai nap is a füstbe ment tervekről szól. Ezt fogom majd csinálni, azt fogok majd csinálni...
Szóval bedobtam a mosást, s kimentem az udvarra serénykedni. Fél óra múlva benézek, s nemhogy nem megy a mosás, de még pirosan is villog a mosógép. Ejj. Kettő óra alatt jutottam el odáig, hogy kellett gyártanom egy akkora hosszabbítót, ami elér a folyosón lévő konnektorig. Mert hála égnek nem a mosógép döglött meg, hanem a konnektor.
Hogy egyem a szívét annak, aki kitalálta azt, hogy hőre lágyuló műanyagokból kell elektromos csatlakozókat készíteni, a lehető legidétlenebb rögzítésekkel. Ugyanis ha egy kissé meglazul a villásdugó és az aljzat közt a kontaktus, az meleget termel. Ennek a melegnek a hatására megolvad a műanyag, s további utat enged a fém mozgásának is. Ennek előbb vagy utóbb az lesz a vége, hogy nagyobb áramok esetén bizonytalan lesz az áramellátás, illetve még akár háztűznézőbe sem kell majd mennünk, hiszen az jön majd ide.
Konklúzió: jövő héten a konnektort ki kell cserélni.
Utolsó kommentek