v1.0 (az idetévelyedőnek):
Kedves olvasók!

A mai napon úgy éreztem, hogy semmi értelme annak amit csinálok, hiszen amit elvetek, azt előbb-utóbb kikezdi a sok gyom, lehet locsolni, kapálni, gyomlálni, permetezni. Életem társa nincs a környéken, édesanyámat meg nem lehet itt hagyni magában, pedig ez egy ritka szar környék. Nem ártana borotválkozni sem, de hát minek kellene azt? Úgy is kinő. Szóval ez a mai nap, ez egy nagyon jellegtelen nap.

v2.0 (csak úgy magamnak):
Kedves naplóm!

Bár nem tudom azt, hogy mi a faszért is írok ide, amikor jóformán csak én olvaslak. Ma felástam egy kis darabkát a benti kertecskében, de amúgy semmi különös nem történt, azon kívül, hogy a faszom tele van az egésszel. Gaz, gyom, sitt, gané szanaszerte, takarítani kellene, meszelni kellene, pénz is kellene.Valahogy mindig fogy egy kicsit a tennivaló, de nem érzem azt, hogy egyszer, valamikor és teljesen elfogyna, nem érzem azt, hogy meg lehetne pihenni... Igaza lehet az Öcsinek: legjobb lenne megdögleni. Bármit is mozdítok arrébb, bármit is csinálok meg, bármit is javítok ki - mindig van helyette három-négy geciség, amivel hetekig szophatok egyfolytában, aztán meg huss... Mint az ominózus cirkuszos jelentben: van mááásiiik! Ja, szopásból mindig van mááásiiik.

Mára ennyi.