Azaz a "Hogyan teremtsünk új munkahelyeket, ráadásul állami támogatásból?" című mesekönyv olvasónaplója következik.
Először is kell egy kft. Tökéletesen mindegy az, hogy hogyan keletkezett ez a cég.
Ebben a kft-ben már évek esetleg évtizedek óta ott vannak a dolgozók, s elvégzik a tennivalókat. Kirakni őket nem lehet - mert az sokba kerülne a cégnek. Szabályos felmondással nem menne, mert az pénzbe kerül. Lsd.: felmondási idő, végkielégítés. Fegyelmi vétséggel való elbocsátás sem igazán járható út, mert ennyi köcsög dolgozó még a végén kellemetlen helyzetbe hozná a munkaadót valami jöttment bíróság előtt. De mit is lehet tenni azért, hogy jól jöjjünk ki a dolgokból? AHA! Hát volt már ilyen projekt!
Ügyvég és jogász haverok felkeresése, szakmai konzultáció a köbön, a dolgok levajazása némi kis pénzmaggal. Ez persze csak egy lehetséges forgatókönyv, elképzelhető az is, hogy a saját esze után ment... :)
Tehát létrehozunk egy új Kft-t, ebbe kell valahogyan új dolgozókat szerezni. De előtte a régieket el kell bocsájtani, de miképpen is, miképpen is... Meg honnan is kellene új dolgozókat szerezni? ÁHHÁ! Ha kibasszuk a régi melósokat, akkor fel lehet venni őket újként és... Álljon meg a menet! Csoportos létszámleépítés! Akár még a hatóságnak is szemet szúrhatunk! Hát mondjanak fel ők önként és lépjenek be az új káeftébe! Mennyivel jobban járnak. Izé... Járok.
Egy kis rábeszélés, egy kis fenyegetés, egy kicsi kényszer alkalmazása, egy picit hazudunk és már (majdnem) mindenki alá is írta a közös megegyezéssel való felmondást, illetve az új határozott idejű munkaszerződést...
Hát ja. jó nagy hülyék ezek a dolgozók. Nem elég az, hogy lemondanak az őket megillető végkielégítésről, még önként verik a faszukat a csalánnal. Jaaa, hogy nem kellett volna aláírni? Hát ja. "De hát ezt nem mondta!" Mondta a jobbágy. "Nem is kell neked mindenről tudni..." Mondtam én, mint paraszt. Pedig ő hangoskodott legjobban, valami ilyesmi stílusban: aki nem írja alá, az egy rohadt szemét geci, meg a remélemutcánfogmegdögleniageci.
Az megint egy másik kérdés, hogy a melós, az megy az egyik melóhelyről a másikra, utána meg hazamegy melózni, némi kis döglésés után meg repeat. A törvényeket meg hírből sem ismeri, amely ügyvéd meg igen, az szarik a fejére nagy ívben, mert ha nincs pénz... Meg a munka törvénykönyve (meg még sok egyéb is) elég ritkán változik manapság, szinte mindenki naprakész, fejből vágja a jogszabályokat és változásaikat. S persze mindennek utána is lehet járni egy nap alatt. Pláne akkor, ha műszak közben jön az ügyvezető, mikor csak hét-nyolc fele kell figyelni, s tele van az ember feje számokkal, s csak arra a feladatra koncentrál, amivel felelősséggel tartozik a munkáltató irányába.
Nos, lehet, hogy hülyének nézik az embert a jogászok és az ügyvédek, mert aláírt egy olyan szerződést, mely hátrányos jogkövetkezményekkel jár a számára. Ő ehhez ért. Vakolni, falazni, bútort, ajtót és ablakot készíteni jó eséllyel nem tud. Ezért van rájuk szükség. Mint ahogyan a pékre, hentesre, burkolóra, ácsra és sok egyéb szakma jeles képviselőire is szükség van.
Nos, a lényeg a lényeg, a munkahelytermetési támogatás fel lett véve, mert senki sem meri kinyitni a pofáját (igen én is közéjük tartoztam). A jogorvoslatért lehetne fordulni a Munkaügyi Bírósághoz, de ez ügyvéd+idő. Szorozva hátrányos megkülönböztetéssel és négyzetre emelve a tanúk hiányával. A munkaügyi hivatalban habzott mindenkinek a szája az összeg hallatán. De sajnos egyik hatóságnak sem jogköre(?) kivizsgálni a cselekményeket...
Lehetőség még van vagy három. De mint az egyik kollegina mondta vala: "...mi kaparjuk ki nektek a gesztenyét?" Szóval ebből kettő elbukott a jó összetartás miatt. Marad még egy. Elképzelhető az is, hogy sokaknak nem fog tetszeni...
Nos, míg mindenki csak a saját pecsenyéjét sütögeti a közösen összehozott tűz felett, addig ebben az országban érdemi változás nem lesz. Hát akkor szopjunk kedves kollégák. Oh, pardon. Szopjatok...
Tanulság?
Ha nem érted, nem szabad aláírni, el kell menni jogi tanácsadásért valahova. Ha nem érted és nem engedi elvinni a hűbérúr, akkor nem szabad aláírni. Ha nem érted és mégis aláírod, nem szabad csodálkozni...
Utolsó kommentek