No, nem a filmről vala szó, csak egy 'egyszerű' pengéről. A jó penge ismérve az, hogy nem törik, nem reped egy-egy rossz mozdulat során, mindezek mellé jól tartja az élét is. Sajnálatos módon a jó penge manapság luxuscikknek számít.

Itthon egy (azaz kettő darab) kés (és éles izé) van, ami megfelel az itt leírtaknak. Az egyik kés megfelelő fenés után akár borotválkozás céljára is alkalmas. Má' csak tudom...A másik, az eléggé vékony (és keskeny) anyaggal rendelkezik, így borotválkozni nem ildomos vele... Az, mi csak valahonnan került, az fasza. Valaha vadászkés lehetett, vagy ilyesmi. Ha kellő türelemmel megfenem, akkor azzal valóban lehet beretválkozni (amikor félig lenyúztam a sörtét, s a borotva eltört...), a vekni kenyeret meg a levegőben lehet szeletelni. Az anyaga ~6mm vastag, görbülni is görbül némileg, mert ugye kézzel hajtogatni ilyen vastagság mellett... Szerintem kovácsolva volt, ráadásul a megfelelő hőkezelésnek is alávetették, mielőtt markolatot kapott volna. A másikat még édesapám kerítette valahonnan az átkos rendszer idejében. Hörgenshörgenjörgen pöcsét van benne, sajnos már nem olvasható el igazándiból (a szomszédban lakótt [a két T a múltidő jele] Mekk Elek nekiállt megköszörülni, de a köszörűkő gyorsabban kopott, mint az acél, így csak összekaristolva lett). Elég merev a bökő. Kettő milli körüli vastagsággal rendelkezik, a hegye meg hiányzik... Nem vált be a disznóölés folyamán. Mindkettő csuri ismérve az, hogy ha rendesen meg van élezve, akkor izé... Utána elég a fenőacélon (nem a recés, buzeráciusszal díszített) megrántani.

A tömegtermelésnek hála ma már olyan késeket lehet venni, amivel a tíznapos kenyérből akár egy milliméter vastagságú szeletet is le lehet vágni... Ezekkel meg a frissen sült izéből röptében... Pedig nincs rajtuk mikrofogazásos, lézergravírozott mianeve... Bár nem is lehet a pengékre csomót kötni. Szó szerin. Bár lehet venni igazán jó késeket, de ezeknek az áruk nem fehérembernek valóak, de még a rabszolgák számára is a 'nem megfizethető' kategóriába sorolandóak...

A vésők, a konyhakések, a gyalukések, kaszák, kapák és egyéb érdekes holmik ma már szart sem érnek. Bizton állítom, hogy ezen bolygóról eltűnt a vas, a szén és az egyéb alapanyagok (foszfor, szilícium - csak hogy a sűrűbben használatosat említsem) tömkelege. Vagy csak a szaktudás tűnt el. De valami rejtélyes okból kifolyólag nem képes a 'vasas' szakma valami használhatót kiadni a kezei közül.

Te és te és te. Bizonyára emlékeidben őrzöd anyukád, nagymamád, a dédi varrógépét. Az a Singer nem volt multifunkciós és nem is fért bele egyhavi fizuba... De az még több mint száz év elteltével is varrógép - hacsak le nem lett adva a helyi darázsba MÉH telepen. A régmúlt gépeit az örökkévalóságnak tervezték. A kapát és a kaszát is. Ma meg jó ha a garanciaidő lejártáig kibírja az adott masínu. Azon szerszámok, miket 50-100 éve még használtak az asztalosok, ma már semmit sem érnek, hiszen a teljesítmény, termelékenység, blablabla.

De anno nem két év élettartamra terveztek egy konyhaszekrényt, egy ágyat, egy kést...Nem kellett két nap alatt meggazdagodni, nem kellett három nap alatt megváltani a világot. Annak idejében a verseny nem arról szólt, hogy ki tud többet és olcsóbban gyártani. De valami el lett baszva. Nem kicsit - nagyon.

A pengékre visszatérve... A ruszki lőszeres ládán a vasalat bőven jobb acélból volt, mint ma a gyalukések színe-java. Tudom, mert abból is készítettem... A szög fejét félbevágta a kés, de... No mindegy is. Úgy érzem, ez a civilizáció olyan nem kicsit Irénkés... Spórol, megtakarít, 'élvezi' a hasznot, de hogy kinek és minek spórol (pl. újrahasznosított gumi . hahaha :( ), azt a főméltóságú izén kívül meg nem tudja mondani senki sem. Ha azt mondom, hogy a saját picsánkból kispóroljuk a lófaszt, s mindezt a profit oltárán feláldozzuk, akkor nem járok messze a valóságtól.

Értem én, hogy mindennapok és megélhetés, de... Attól, hogy nem egy hozzáértő mestertől veszünk mondjuk harmincezerért (vagy ötvenért, plusz duplapluszjó) egy kést, s helyette veszünk spéci-ális (óccó, pici, kínaji, ezeré egypá') bökőt havi kétszer, attól nem leszünk előbbre. Semmivel sem. De ez már csak szemléletbeli különbség - amit majd a gyermekeink és az unokáink fognak észlelni. A fasz rosszabbik végén. Bár már mi is észleljük. Szintén a fasz másik végén.