Erősödik a kísértés arra, hogy odabasszak valamit a földhöz, s az "innentől oldd meg!" jelszóval búcsúzzak itthonról. Meg erről a kibaszottulszargeci környékről (igen, most még akkor agyba és főbe volt dicsérve ez az egész szarfos környék, a faszszopó kiskirályaival együtt). Nézem azt, hogy mit is zabáljak vacsorára, de amíg keresgéltem és ettem, addig talán ha ötször hangzott el a "mi legyen holnapra az ebéd" nevezetű örökzöld. Már nem mintha ő főzne, má' nem mintha nem baszna szét az ideg amúgy is, de még ilyen buzi kérdésekkel kell traktálni az embert, amint csak lehetséges, s minden ötletet megvétózni csípőből.

Mert ugye az ebéd mint témakör, anyám szerint kimeríthetően megoldható mintegy hat féle étel kombinálásával. Lásd leves címszó alatt: bab, borsó, zöldbab, lencse, húsleves, hamis halászlé. Aztán van a pörkölt, ami többnyire nokedlivel (ritkán), tésztával, krumplival tálalandó, de inkább csak kenyér kell hozzá. Olyan, mint a pörkölt mellé valami főzelék, vagy esetleg pörkölttarhonya... Olyan nem is létezik széles e világon. Apropó, főzelék. Ahhoz mi is illik? Sült hús (esetleg fokhagymás hús), rántott hús, tükörtojás, fasírt. Hmm. Mit is felejtettem ki?

No, meg még a reggeli alatt értendő izé esete sem egyszerű. Mert a párizsit (és/vagy semmiféle szalámit, de amit szeret, azt sem) nem szereti, a tejet nem bírja a gyomra (és a társai), a tejföl az pfuj, a szalonnát nem bírja elrágni, a májkrémet azt utálja, a margarint az nem szereti, kolbász az nem jó, a vajkrém az unalmas, paprika nem jó, paradicsom epenembír, a sajt nem jó... Kibaszottul okosnak kellene lennem, de már csak kibaszottul tele van az összes faszom a buzi találós kérdésekkel.

No, de visszatérve az örök érvényű kérdésre: mi is legyen az ebéd? Olyan kaják, hogy brassói, vagy borsos tokány, meg ilyen ismeretlen és egzotikus ételek, szóba sem jöhetnek. Például a mákos tészta az az ördög találmánya. A krumplis tészta az elmegy, de sokat csinálj ám, hogy holnap legyen mire azt mondani, hogy ma már nem kérem.

Az ilyenek, mint például a rakott zöldbab, a káposztás sült csirke, a robbantott kacsamell - szóba sem jöhetnek, mert csak.

Á, nem unom ám még. Meg a faszom fasza sincs kifaszosodva ezzel a sok faszsággal...